212 cikk rendezése:
61. cikk / 212 Vevőkkel szembeni követelések leltározása
Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?
62. cikk / 212 Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.
63. cikk / 212 Online adatszolgáltatás
Kérdés: 2020. július 1-jétől a 100 000 forintot meg nem haladó áfatartalmú számlákról is online adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzat bérletidíj-bevételeiről az önkormányzati kft. állítja ki a számlákat meghatalmazottként. Kell-e módosítani emiatt a kft.-vel kötött szerződést?
64. cikk / 212 Munkáltatói felelősség járványhelyzetben
Kérdés: Milyen felelősséggel tartozhat a munkáltató, ha a munkavállaló munkát végez, és megfertőződik a koronavírussal?
65. cikk / 212 Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek
Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
66. cikk / 212 Pénzkezelés szabályai
Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
67. cikk / 212 Beolvadás – részesedés értéke
Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
68. cikk / 212 Napi munkába járás – lakcímelszámolás
Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
69. cikk / 212 Idegen tulajdonú eszközök
Kérdés: Dolgozónk külső pályázat útján, külföldről beszerzett 2 db 1 millió Ft értékű videokártyát. Az eszköz beszerzése, tulajdonlása nem érinti az intézetet, tőlünk független. Dolgozónk az említett eszközöket az intézet tulajdonában álló, helyileg is itt található számítógépekbe szereltette be, hogy segítse a munkáját. Adott esetben, pl. munkaviszony-megszűnés esetén, a dolgozó a fent említett eszközöket is magával viszi további használatra. Helyesen járunk el, ha idegen eszközként nyilvántartásba veszünk speciális nagy értékű videokártyát, egyéb esetben mi lenne a megfelelő eljárás a fentiek ismeretében?
70. cikk / 212 Munkahelyi baleset során megsérült szemüveg árának megtérítése
Kérdés: Munkahelyi baleset következett be a munkahelyen munkavégzés közben. Személyi sérülés nem történt, de a munkavállaló elesett, és eltört a szemüvege. Az esetről jegyzőkönyv készült. A munkavállaló kéri megtéríteni részére a szemüvege újrakészítésének árát. Meg kell-e térítenünk azt részére? Ha igen, hogyan állapítható meg a kár összege?
