1440 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása – a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál – nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el – véleményem szerint –, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT – igaz, nem az önkormányzati – az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság – amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat – a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?

Kérdés: Egy kerti munkagépek értékesítésével foglalkozó vállalatcsoport belföldön nyilvántartásba vett adóalany tagja (a továbbiakban: magyar társaság) egy háromszereplős értékesítési lánc végső vevőjeként a cégcsoport francia székhelyű vállalkozásától (a továbbiakban: importőr) termékeket szerez be oly módon, hogy az importőr az Egyesült Királyságban letelepedett szállítójától beszerzett termékeket értékesíti tovább. A fuvarozás az egyesült királyságbeli eladótól közvetlenül a magyar társaság nevére szóló rendeltetéssel történik. A fuvarozást az importőr szervezi. A tervek szerint a Brexitet követő átmeneti időszak elteltével az Egyesült Királyságból fuvarozott termékeket Francia-országban bocsátja az importőr szabad forgalomba, a termékeket ezt követően szállítják le a magyar társaság részére. Jól gondolom, hogy 2021. január 1-jétől, azaz a Brexitre irányadó átmeneti szabályok lejártától kezdődően, amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor az Egyesült Királyságban, azaz a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakciói-nak teljesítési helyét nem csupán a láncügyletekre vonatkozó általános szabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell megállapítani, hanem figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 28. §-ára is? Ennek megfelelően jól gondolom, hogy amennyiben a termékek szabad forgalomba bocsátására Franciaországban kerül sor, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében az importőr értékesítésének teljesítési helye nem Magyarország, hanem Franciaország lesz?

Kérdés: A külföldi napidíj kifizetéséhez milyen nyomtatványt kell alkalmazni? Használhatjuk a külföldi kiküldetési rendelvényt?

Kérdés: Intézményünk a 60/1992. Korm. rendelet és a NAV által közzétett üzemanyagárak alapján szeretne elszámolni gépjármű-költségtérítést, belföldi kiküldetés elszámolásaként CNG földgázzal üzemelő gépjármű esetében. A kormányrendelet tartalmazza az alábbi szorzók szerinti elszámolást:
"(4) Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a (2) bekezdés alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnorma érték – továbbá
a) cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
b) földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani."
Azonban a NAV üzemanyag-közleményében csak LPG autógáz Ft/l egységár szerepel!

2021. év:

	Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 (Ft/l)	Gázolaj  (Ft/l)	Keverék (Ft/l)	KPG autógáz (Ft/l)
március	398	415	434	241
február	381	403	418	240
január	368	387	405	245

 
A kormányrendelet szerint kiszámított fogyasztást milyen üzemanyagárral lehetne kiszámolni? Ár hiányában számla szerinti egységárral kellene számolnunk?
 

Kérdés: Kolléganőnk 1981. 06. 22. – 1989. 06. 19-ig egy vállalkozásnál dolgozott, ez idő alatt volt GYES-en. A jogviszonya nem áthelyezéssel szűnt meg. 1989. 06. 20-tól napjainkig önkormányzati igazgatásban köztisztviselőként dolgozott. A nők kedvezményes nyugdíjára lesz jogosult 2021. június 12-én. Jól gondoljuk, hogy a 35 éves jubileumi jutalom kifizetésére a feltételek nem állnak fenn, ezért arra nem lesz jogosult? (A vállalkozásnál eltöltött idő és a GYES időtartama nem számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe.)

Kérdés: Több önkormányzat tulajdonában lévő szennyvíztisztító üzemet újítottunk fel. A kivitelező a felújítás értékét tulajdonosi hányad alapján megosztva számlázta le az önkormányzatok részére. Az üzem annak az önkormányzatnak a vagyonnyilvántartásában szerepel, ahol az ingatlan területileg található. A felújítás értékének aktiválása ebben az esetben hogyan valósul meg?

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?

Kérdés: Roma önkormányzatunk online farsangot szervez. Lesznek előadók. A gyermekek részére pedig egy versenyt hirdetünk. Aki beöltözik, és a legtöbb lájkot kapja, annak ajándékcsomagot (könyv, csoki) vagy ajándékutalványt (élelmiszerbolti) adunk. Az előbbiekben említett ajándékoknak milyen adóvonzata van?