1440 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot kíván benyújtani szennyvízkezelés megoldására csatornahálózat kiépítésére. A pályázatban lehetőség van nettó támogatást kérni. Jelen pillanatban az önkormányzat adószáma egyes, nem tartozik áfakörbe, áfát visszaigényelni nem tud. Az önkormányzat 2020. évi bevételei az alábbiak szerint tevődnek össze: működési célú támogatások államháztartáson belülről, felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, közhatalmi bevételek, működési bevételek, felhalmozási bevételek. Önkormányzatunk a teljes szennyvízcsatornára és a szennyvíztelepre üzembérleti szerződést kötne egy zrt.-vel, így ugyan minimális, de áfás bevételünk keletkezik. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeznénk, azaz a projektre csak nettó támogatást szeretnénk igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat a levonható és visszaigényelhető áfa vonatkozásában!

Kérdés: 2021-ben milyen változásra kell számítani a Brexithez kapcsolódóan az Egyesült Királyságban letelepedett adózók által Magyarországon megfizetett áfa visszatéríttetése kapcsán, ideértve az áfa-visszatéríttetéshez szükséges csatolmányokat is? A 2020. évre vonatkozóan még vissza lehet igényelni (téríttetni) az áfát? A Brexitet követően szükséges lesz az Egyesült Királyságban letelepedett adózók számára a viszonossági megállapodás? Ha igen, az mikor lép életbe?

Kérdés: A Brexitet követően, az egyesült királyságbeli adózók – amelyek között csoportos adóalanyok is vannak – képviseletében benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmek kapcsán kérdésként merült fel, hogy az adó-visszatéríttetési kérelmet a csoportos adóalany tekintetében, vagy elkülönítetten, a csoportos adóalany tagok tekintetében kell benyújtani.

Kérdés: Észak-Írországban letelepedett társaságok esetében a termékek után felszámított áfa a Brexitet megelőzően hatályos szabályok szerint igényelhető vissza. Hogyan kell eljárni a szolgáltatások után felszámított áfa visszaigénylése kapcsán?

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?

Kérdés: A veszélyhelyzeti rendelet június 9-től vezette be a reprezentáció és az üzleti ajándékozás után a szociálishozzájárulásiadó-mentességet. Hogyan kell a júniusi adóbevallást teljesíteni, meg kell osztani a június 9. előtti és utáni időszakot? Az Szja-tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatás a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, és a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági táv-beszélő-szolgáltatás, mobil-telefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem is. Ezekre nem vonatkozik a szociális-hozzájárulási--adó-kedvezmény?

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 291. számában, az 5181. számú kérdésre adott válasz szerint az olyan, Áht. 1. §-ának 19. pontja szerinti támogatásként nyújtott juttatások esetében, amelyeknél a juttatást nyújtó önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére szóló számla kerül kiállításra, a számla értékének nettó összege a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre megnevezésű rovaton, az áthárított általános forgalmi adó a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton számolandó el. Egy adott, nem bejegyzett civil szervezet (például népdalkör) részére nyújtott támogatás könyveléséhez szükséges-e – az előbbi könyvelési szabályok figyelembevételével – valamennyi, a támogatást juttató önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére, címére és adószámára kiállított számla tételes rögzítése a könyvelési rendszerben, vagy elegendő egy, az egyes számlák áfakategóriái szerinti megbontást tartalmazó "belső" összesítő bizonylat rögzítése, amelyek alapján a nettó összegek és az egyes áfakategóriák szerinti áfaösszegek egy összegben, az egyes számlák kibocsátóinak adatai nélkül kerülnének az ASP Gazdálkodási Szakrendszerében szerepeltetésre?

Kérdés: Az önkormányzatunk alanyi mentes adóalany. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egy egyesülettől üzemeltetésre átvesz egy 9 és egy 14 személyes buszt. Az önkormányzat ezeket a buszokat bérbe szeretné adni. Még nincs leszabályozva a buszbérbeadás. Az önkormányzat egy katás vállalkozóval üzemeltetné a buszt. A katás vállalkozó számlázna az önkormányzatnak a személyszállítás elvégzéséért. Amennyiben az önkormányzat a buszokat bérbe adja, akkor a számlát áfásan vagy mentesen kell kiállítani? Be kell jelenteni a NAV felé? Ha áfás, akkor havonta kell az áfát befizetni? Hogyan kellene leszabályoznunk a bérbeadást?

Kérdés: Intézményünk két felső vezetőnek nyelvi tanfolyamot indít, amelyre egy ismert nyelv-iskolával kötöttünk szerződést. Intézményünk kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ezért a nyelvtudás szükséges a munkájukhoz. Hogyan kell ez után adózni?