382 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Az Ámr. 27. § (9) bekezdése alapján a jegyző jogosult a törvény vagy kormányrendelet alapján a döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai és a választásokra felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra. Ennek a rendelkezésnek meg kell-e jelennie az önkormányzat költségvetésében, azaz el kell-e különíteni ezeket az előirányzatokat (pl. kóbor eb befogásának költsége stb.)?

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?

Kérdés: Kérem szíves segítségüket annak megítélésében, hogy az általunk igénybe vett építőipari szolgáltatások tartozhatnak-e az Áfa-tv. 58. §-a alá! Rendszeresen igénybe veszünk egy cégtől fordított adózás alá tartozó és az alá nem tartozó építőipari szolgáltatásokat, így vele megkötöttünk egy keretmegállapodást, mely szerint megrendelésünkre elvégzik a munkát, melyet a készre jelentést követően "teljesítésigazolás bizonylattal" átveszünk. Külön szerződéseket tehát nem kötünk az egyes munkák elvégzésekor, a megrendelésre ők a keretszerződésben foglaltak alapján kötelesek azt elvégezni. Eddig a munkák elvégzését követően egyenként nyújtották be a számlát. Van-e akadálya annak, hogy ilyen esetben az Áfa-tv. szerinti 58. §-ban foglaltak szerint állítsák ki a számlát, vagyis hogy adott időszakban elvégzett szolgáltatásokról számoljunk el? Eltérő módon kezelendő-e a fordított adózás alá tartozó ügylet az általános szabályok szerint adózótól?

Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?

Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?

Kérdés: A készpénzes bizonylatokon (pl. számla) a rövidített utalványrendeletnek pontosan milyen adattartalommal kell rendelkeznie? Amennyiben lehetséges, kérem, küldjenek erre vonatkozó mintát a pecsét elkészítéséhez.

Kérdés: Az Ámr. 78. §-a szerint a kiadási pénztárbizonylat utalványozása történhet-e az érvényesített okmányra rávezetett (rövidített utalvány) rendelkezéssel? Hogyan utalványozhatók az átutalásos számlák, külön írásbeli rendelkezéssel vagy az érvényesített okmányra rávezetéssel is?

Kérdés: Az új Ámr. szerinti képesítési előírásokkal kapcsolatban tenném fel kérdésemet. Iskolai végzettségem közgazdasági érettségi, közgazdász gazdasági informatika szakon főiskolai diploma, illetve OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés vállalkozói szakon. 1997 júliusától dolgozom polgármesteri hivatalnál köztisztviselőként, gazdálkodási területen, a diplomát 2004. év végén, a mérlegképes szakképesítést 2007 áprilisában szereztem meg. 2010 májusában vettek fel a regisztrált mérlegképes könyvelők névjegyzékébe, mivel a hároméves gyakorlat is szükséges a regisztrációhoz. A polgármesteri hivatalnál mint gazdálkodási ügyintéző dolgozom, végzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat (könyvviteli feladatok, kontírozás, beszámolókészítés stb.), de vezetői kinevezésem nincs. A hivatal végzi az önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait a munka- és bérügyi feladatok kivételével. Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 18. § (1) bekezdése szerinti képesítési előírás vonatkozik-e rám, vagyis szükséges-e a mérlegképes könyvelő államháztartási szak elvégzése, vagy az csak az új kinevezésekre értendő, illetve hogy polgármesteri hivatal esetében ki minősül gazdasági vezetőnek, amennyiben nincs arra vonatkozóan konkrét kinevezés?

Kérdés: 2010. évi cafeteriarendszerben internethasználatot is megjelöltem. A mellékelt számla alapján kérem válaszukat, mivel a körjegyző a számla kifizetését 2010-ben nem engedi, arra hivatkozva, hogy a számlázott időszak előző év, pedig elöl a teljesítési idő 2010. 02. 04. Elfogadható, illetve kifizethető-e 2010. évi cafeteriakeretemből a mellékelt számla? A jegyző logikája szerinti kifizetés esetén minden évben 2 havi (11-12. hónap) internetszámlát nem tudok érvényesíteni, pedig elöl a teljesítés 01-02. hó.

Kérdés: 2004-ben szereztem közgazdászdiplomát a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalkozási szakán Sopronban, 5 éves egyetemi képzés után. 2004 óta dolgozom egy körjegyzőség gazdálkodási előadójaként, én végzem a könyvvezetési-beszámolókészítési feladatokat. 2009-ben megpróbáltam mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, de elutasító választ kaptam, arra való hivatkozással, hogy nem tanultam számvitelszervezés tantárgyat. Mindenhol azt olvasom, hogy a felsőfokú pénzügyi végzettség 2012. december 31-ig önmagában elegendő a mérlegképes regisztrációhoz. Akkor hogy is van ez? Az 5 éves egyetemi képzés és 5 év gyakorlat nem elegendő a regisztrációhoz? Illetve van ilyenkor lehetőség különbözeti vizsgára, ugyanis számvitelelemzés-pénzügy szigorlatom és minden egyéb tantárgyból a vizsgáim megvannak? Lehet szervezésből külön vizsgázni?