366 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: A belső ellenőrzési feladatok ellátására 2010. évre érvényes megállapodással rendelkezünk, amely a többcélú társulás, a két város önkormányzata és a tevékenységet megvalósító Polgármesteri Hivatal között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (3) bekezdésében előírt belső ellenőrzési feladatok ellátására szól. Tervezzük kezdeményezni a Ber. 4/A. § (2) bekezdésben foglaltakra hivatkozással a társulással kötött megállapodásban a rendelkezést a belső ellenőrzési vezetői tevékenység ellátásának módjáról, továbbá hogy a társulással kötött megállapodásban írják elő a jegyző bevonását a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglalt, az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különleges szabályok teljes körű beépítését. Kérdésünk az, hogy a fenti módon történő feladatellátás esetén megvalósul-e a belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása? A többcélú társulás és a többcélú társulás kistérségi irodája önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A belső ellenőröket a polgármesteri hivatalok foglalkoztatják, a megállapodásban foglalt feladatok ellátása munkaköri feladatuk, külön díjazásban a kistelepülések, illetve a társulás intézményeinek ellenőrzéséért nem részesülnek. A belső ellenőrök rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel. Kérdésünk, hogy a társulás 2010. évre jogosult-e a többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak normatívatámogatására a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. számú mellékletének III. 2.8. pontja alapján?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Községi önkormányzatnál jelenleg mint pénzügyi előadó dolgozom mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon szerzett képesítéssel. 2011-ben a gazdasági munkakört kell átvennem (nem mint vezető, mert kisközség lévén a jegyző látja el a vezetői feladatköröket). Kérdésem lenne, hogy ilyen feltételek mellett kell-e még költségvetési mérlegképes képesítést is szereznem?

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó informatikust milyen jogviszonyban kell alkalmazni? Megfelelő-e a munka törvénykönyves munkaszerződés, vagy csak köztisztviselő lehet?

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?