1379 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Polgármesterünk (képviselőnk) a részére járó jutalom (tiszteletdíj) összegét nem kéri számfejteni, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárába szeretné utaltatni. Milyen összegben történjen meg az utalás?

Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: A 2006. évi költségvetési előirányzatok tervezéséhez kiadott PM-tájékoztatóban foglaltak szerint a "keresetkiegészítés" fedezet mértéke 2006. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi eredeti, az év közben szerkezeti változások összegével korrigált előirányzat 2 százaléka. 2006. évben belépő új feladatra keresetkiegészítés címén kifizetett összeggel a 2 százalék túlléphető-e?

Kérdés: Kérem, tájékoztassanak a telefonok magáncélú használatával kapcsolatos adófizetési kötelezettségről. Mikortól kell telefonadót fizetnünk? Hogyan kell az adót megállapítanunk?

Kérdés: Lehet-e a következő ügylet adómentes uniós értékesítés? Az értékesítő magyar adóalany, aki uniós adószámmal rendelkezik. A megrendelő svájci cég, akinek csak francia uniós adószáma van, ezen adószáma alatt rendeli meg a terméket, de az áru szállítási címe Németország.

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?

Kérdés: Öregségi nyugdíjat szeretnék igénybe venni, mert 1990 óta főállású polgármesteri tisztséget töltök be jelenleg is (előtte zömmel tsz-tagsági viszonyom, munkaviszonyom volt, folyamatos biztosítási idővel), 38 év munkaviszonnyal (szolgálati idővel) rendelkezem. Akkor is jogosult vagyok-e öregségi nyugdíjra, ha az októberi választásokon nem indulok polgármesterjelöltként? Mivel a választás napján (ha nem indulok, vagy nem választanak meg) lejár a közszolgálati viszonyom, jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő sportpályán belül van egy szolgálati lakás, amely szolgálati lakást a benne lakó fiatalember ingyenesen használja, ezért "cserébe" gondozza a pálya környezetét, mezeket mos, térítés nélkül. Lehet-e egy önkormányzati vagyontárgyat ingyenesen bérbe adni? Képződik-e jövedelme a gondnoknak, amely esetleg személyijövedelemadó-alapot képezne?

Kérdés: Milyen dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a képviselő-testület külföldre történő utazása a szakmai út követelményeinek megfeleljen? A kiutazó házastársakra vonatkozik-e adófizetési kötelezettség?