211 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?

Kérdés: A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. (BÉT) a 355/2024. számú határozatában a Magyar Állam (kibocsátó) által kibocsátott HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését a 2024. december 23-i tőzsdenapon a kereskedési idő kezdetétől felfüggesztette, valamint a 63/2024. számú határozatában a Magyar Állam kérelme alapján a HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyet törölte a terméklistáról. Önkormányzatunk rendelkezik kárpótlási jegyekkel, amelyek bemutatóra szóló, fizikai (azaz nem dematerializált módon előállított) értékpapír. A BÉT fenti intézkedései okán az önkormányzatnak a 2024., illetve a 2025. évi beszámoló kapcsán milyen könyvelési eseményeket kell alkalmazni? Kell-e értékelnünk, esetleg 100%-os értékvesztést előírni? Szükséges-e kivezetnünk a könyveinkből?

Kérdés: Óvodánk igazgatója 25 év köznevelési foglalkoztatotti szakmai gyakorlati idő alapján 2 havi köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult. A jogosító idő összeszámítása alapján a jogosultságot 2024. május 14-én érte el, azonban 2024. évben nem került kifizetésre az összeg. A Púétv. az alábbiakról rendelkezik: „(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?

Kérdés: Önkormányzatunk 1991. 08. 10-én vásárolt/kapott 24 db 1000 forintos kárpótlási jegyet. A mai napig a mérlegünkben szerepel, beváltani nem tudjuk. Mi a menete, hogy ez a mérlegünkből kikerüljön?

Kérdés: Települési önkormányzat polgármestere a 2024. évi októberi választáson ismételten polgármester lett. Technikailag a polgármesternek a munkaviszonya megszüntetésre került 2024. szeptember 30. nappal, és új kinevezése készült 2024. október 01. napjával. A korábbi ciklust (2019–2024) érintően a polgármesternek 177 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melynek kifizetése a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg lett volna aktuális. Sajnos a település anyagi helyzete nem tette lehetővé a munkaviszony megszüntetésekor a szabadság pénzbeli megváltását, ezért annak sem számfejtése, sem kifizetése nem történt meg. A képviselő-testület tárgyalta a polgármester szabadságmegváltását, és azt a döntést hozta, hogy amennyiben a település pénzügyi helyzete lehetővé teszi, de legkésőbb 2027. 09. 30-ig kifizeti a szabadságát. Helyes volt ez az eljárásrend? Mivel a szabadság pénzbeli megváltását a jogszabály alapján csak a munkaviszony megszűnésekor lehet eszközölni. Polgármester úr a napokban jelezte, hogy szeretné, ha végre kifizetésre kerülne a szabadság megváltása. Jogszerűen járunk el, ha azt most számfejtjük és kifizetjük részére?

Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?

Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy 2023. december 27-én megszűnt nemzetiségi önkormányzat korrigált záró pénzkészlete eltér a 2024. október 1-jén megalakult új nemzetiségi önkormányzatnak átadandó pénzkészlet összegétől. Az eltérés oka az, hogy a két időpont között történt a bank részéről kamatjóváírás, illetve pénzforgalmi jutalék levonása a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámláján, továbbá jóváírásra került a bankszámlán a központi működési támogatás első részlete is. Ideiglenes vagyonkezelésbe vételre a jogszabályi előírások ellenére nem került sor, melyre az országos nemzetiségi önkormányzat lett volna jogosult. Az új nemzetiségi önkormányzat kérte a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlájának megszüntetését, és a számlaegyenleg átvezetését az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzat bankszámlájára. A 38/2013. NGM rendelet szerint a korrigált záró pénzkészletet B16-os rovaton kell szerepeltetnie az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzatnak. Mivel a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlája a megszűnést követően nem került semelyik szervezet által könyvelésre, tekintettel arra, hogy a szervezet jogutód nélkül szűnt meg, és ideiglenes vagyonkezelésre nem került sor, a megszűnés fordulónapján rendelkezésre álló záró pénzkészletet és az azután történt mozgásokat, vagy a megszűnt bankszámláról átvezetett számlaegyenleg összegét (mely tartalmazza a megszűnés napja óta a bankszámlán történt mozgásokat is) kell az újonnan megalakult nemzetiségi önkormányzatnak lekönyvelni? A B16-os rovatra melyik összeg kerül? Kérjük a könyvelési tételek ismertetését is.

Kérdés: Helyi önkormányzat a szociális ellátásokról szóló rendeletében (szociálisan rászorult személyeknek) kamatmentes szociális kölcsön intézményét vezeti be. A kölcsönt a folyósítás évének december 31. napjáig kell visszafizetni. Felmerül-e szja-, szocho-, tb-fizetési kötelezettség a kamatkedvezmény miatt? Hogyan kell könyvelni a szociális kölcsön folyósítását és a beérkező törlesztéseket? Milyen kormányzati funkciót kell alkalmazni ennél a gazdasági eseménynél?

Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.