333 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?

Kérdés: 36 éve teljes munkaidőben dolgozó általános iskolai tanárnő vagyok. Milyen feltételekkel dolgozhatnék 80%-os részmunkaidőben? Mennyi lenne a kötelező órám? Hogyan számítana be így egy tanév a munkaviszonyba, mennyi lenne a bérem a későbbiekben? Kitől kell kérni a változtatást a jogviszonyban (intézményvezető vagy tankerületi igazgató)?

Kérdés: A Kttv. 119. §-a alapján: "A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett." Ezt a rendelkezést a törvény alkalmazni rendeli önkormányzati köztisztviselőkre is. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kinevezés módosításánál a diploma kiállításának vagy a diploma munkáltató részére történő bemutatásának időpontja az irányadó? Például a köztisztviselő a diploma megszerzésének időpontjában nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával, diplomáját átvenni nem tudta, majd később megszerezte a nyelvvizsgát, amelyről szóló bizonyítványt leadta a felsőoktatási intézményben, ahol ezt követően kiállították részére az oklevelet, de azt kettő hónappal később adták át neki. A köztisztviselő csak ezt követően tudta bemutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a végzettséget igazoló okiratot.

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusnak két tankerületi központ a munkáltatója, mindkét helyen részmunkaidőben dolgozik, egyik helyen jogviszonya korábban létesült, és nagyobb a részmunkaidő aránya. Jogosult a jubileumi jutalomra. Kérdésem arra vonatkozik, hogy mindkét munkáltatónak ki kell fizetnie a jubileumi jutalmat a részmunkaidő arányának megfelelően?

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatoknál a közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnők illetménye? Alapilletményt az általános bértábla vagy az egészségügyi szakdolgozók bértáblája szerint kell megállapítani? A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik a szolgáltató díjazása 12%-ának védőnő díjazására fordításáról, területi pótlékról (fix díj 15%-a), és védőnői kiegészítő díjazásról (védőnői szolgálatonként 33 ezer forint). Ezen túlmenően a 76/A., 76/D., 76/L. §-ok is rendelkeztek védőnői illetményemelésről. Ezek alapján kell megállapítani a védőnő illetményét egy önkormányzatnál? Mindegyik fajta illetménykiegészítés jár a védőnőknek?

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
– mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
– munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
– bt.-nél eltöltött munkaviszony,
– munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
– ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?