1587 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény volt dolgozójának baleseti járadékot fizet (munkahelyi balesetből kifolyólag). A Magyar Államkincstár folyósítja a volt dolgozónak, amelyet az egyetem térít meg a Kincstár felé. Jól értelmezzük, hogy a K44 vagy esetlegesen a K47-es rovatkódon kell elszámolni? Továbbá abban is kérjük iránymutatásukat, hogy az 5-ös vagy a 8-as számlaosztályon belül milyen főkönyvi számon kell helyesen könyvelni.

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen – a vonatkozó kormányrendelet szerint – 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra – elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve – lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?

Kérdés: Egyetemünk a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban védőfelszereléseket vásárolt belföldi cégtől, aki azt külföldről hozta be. Egyetemünk költségvetési szerv, és az ÁEEK-kel számolunk el. A cég a számlát áfamentesen állította ki, de a számlán az adómentesség okára nincs hivatkozás. Helyesen járt el, vagy küldjük vissza a számlát?

Kérdés: Központi költségvetési szerv eszközöket ad át térítés nélkül részben egy másik központi költségvetési szerv, részben pedig egy 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság részére. Hogyan kell kivezetni az eszközöket?

Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)

Kérdés: Költségvetési szerv esetén a 200 000 forint rekreációs keretösszeg nettó vagy bruttó összeg? Miként alakul az adózás abban az esetben, ha a bruttó keretösszeg 232 500 lesz? 2020-ban mennyi lesz az igényelhető nettó összeg úgy, hogy csak SZÉP kártyára lehet kérni juttatást az egyes juttatási elemeknél az szja által meghatározott éves keretösszegig?

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?