1109 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Kérdés: Önkormányzatunknál ha van egy távmunkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, akkor is jár-e neki a "költségátalány", ha például táppénzen van? Tehát ha egy adott hónapban végig rendelkezik távmunkát lehetővé tévő szerződéssel a munkavállaló, akkor az egész hónapra jár-e a teljes "költségátalány", függetlenül attól, hogy heti 1 vagy heti 5 munkanapot töltött távmunkában?

Kérdés: Diákként az adózó nyári munkán volt önkormányzatunknál. Kiskorúként hogyan kell a bevallási kötelezettséget teljesítenie? Mivel még nincs 18 éves, nem kell adóbevallást készítenie?

Kérdés: Intézetünk – magánszemélytől, nem munkavállalónk – ajándékba kapott egy festményt. Az adományozót "köszönetképpen" megajándékoztunk egy 14 ezer forint értékű itallal. Helyesen járunk-e el, amikor a KIRA-ba feladva, a számla nettó összege után megfizetjük a munkáltatói járulékokat?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval. Hogyan kell értelmezni a 297/2022. Korm. rendelet 2022. szeptember 1-jétől hatályos 1. §-ának (1) bekezdését, mely alapján az Ekho-tv. 3. §-ának (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja adószámos magánszemélyként magánszálláshelyet is működtet. Kérdésként merült fel, hogy üzemeltethet-e háromnál több magánszálláshelyet egy magánszemély nem tételes átalányadózással, és ezekben összesen vagy egyenként lehet maximum 8 szoba, 16 férőhely?

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.

Kérdés: Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatunk számára magánszemélyek szeretnének adományt befizetni az ukrán menekültek támogatására. Mi mint nemzetiségi önkormányzat gyűjthetünk-e ilyenfajta adományt? Ha igen, elkülönítve kell nyilvántartani?

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?