1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlan-bérbeadási tevékenységet kíván folytatni. 10%-os költséghányad alkalmazásával szeretné az adót megfizetni. A bérbeadási tevékenység végzése kapcsán, ha a kiadni kívánt ingatlan és az általa bérelt ingatlan is Budapesten található, de másik kerületben, akkor alkalmazható-e az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály?

Kérdés: Múlt évben indítottam a vállalkozásomat, nyitottam egy panziót. A NAV honlapján részletes tájékoztatókat találtam az engem érdeklő kérdések kapcsán, azonban nem tudom, hogy hogyan kell helyesen eljárni az idegenforgalmi adóval kapcsolatban. Amikor kiállítom a számlát a vendégnek a szállás díjáról, az idegenforgalmi adót is tovább kell számláznom, fel kell tüntetnem a számlán? A szálláshely-szolgáltatás adóalapjába beletartozik az idegenforgalmi adó?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Kérdés: A 2020. évi C. törvény 4. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint: A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A kórház pénzügyi és számviteli osztályvezetője (egészségügyi dolgozó) lett az a magánszemély, aki a kórházzal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának a tagja. A társaság a magyar államnak minősített többségi befolyása alatt álló kft. Le kell mondani a felügyelőbizottsági tagságáról a magánszemélynek, miután a kórház pénzügyi és számviteli osztályvezetője lett?

Kérdés: Önkormányzatunk elnöke elektromos hivatali gépjárművet használ (magánhasználatra is jogosult), amelyet otthon (is) tölteni szeretne, mivel nehézséget okoz számára, hogy a közterületi töltő nem elérhető. Almérőt kíván felszerelni, amelyről csak a falitöltő üzemelne. Magánszemélyként az elektromos áramot kétféle tarifán vételezi (havi 210 kWh-ig 36 Ft/kWh, afölött 70 Ft/kWh áron). Gépjárműszabályzat és különmegállapodás alapján tervezzük a költségei megfizetését. Hogyan és milyen egységáron tudjuk korrekten elszámolni a hivatali gépjármű otthoni feltöltését?

Kérdés: Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Kérdés: Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Kérdés: Egyetemünk alkalmazottja tag egy kft.-ben. Ha a kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, és a kft. három tagja közül kettő úgy határoz, hogy lemond a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető vagyonról a harmadik tulajdonostárs javára, milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?