1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot igénybe veheti-e az apa, ha az anyuka gyermekével gyermekgondozás céljából otthon van?

Kérdés: Településünkön az önkormányzati árkok tisztítását az önkormányzat elvégeztette egy vállalkozóval, majd az árkok tisztításából származó fát kedvezményes áron értékesítette a település lakói részére. Mindennek eredményeként bevétele keletkezett, melyet kötelező feladat ellátásra használt fel. A keletkezett bevétel után van-e az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége? (Az önkormányzat nem áfaalany.)

Kérdés: A nekem szánt jutalmat szeretném felajánlani azon emberek részére, akik jövedelmi viszonyaik miatt, bár szeretnék, de nem tudják beoltatni magukat a H1N1 vírus elleni védőoltással. Hogyan, mikor, milyen módon tudom felajánlani a várható jutalmam összegét, a bruttó vagy a nettó összeget a rászorulóknak?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában álló lakás magánszemély részére történő értékesítése esetén keletkezik-e kamatkedvezményből származó jövedelem abban az esetben, ha a vételár egy része megállapodásban rögzítve, 8 havi részletben kerül kiegyenlítésre?

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?

Kérdés: Kisebbségi önkormányzat esetében mobiltelefon-feltöltő kártya költségként elszámolható-e abban az esetben, ha mobilkészülék nincs a kisebbség tulajdonában, ha igen, természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.

Kérdés: Önkormányzatunk eladott egy kaszálót magánszemélynek, amiről adásvételi szerződés is készült. A kérdésünk az lenne, hogy ki kell-e számlázni ezt az eseményt?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?