Találati lista:
181. cikk / 660 Előző évről áthúzódó számla elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?
182. cikk / 660 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
183. cikk / 660 Közvetlen vámjogi képviselő által megfizetett közterhek bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?
184. cikk / 660 Közszolgálati tisztviselők képzettségi pótléka
Kérdés: Kaphat-e képzettségi pótlékot az a köztisztviselő, aki könyvelői munkakörben, vállalkozói mérlegképes bizonyítvánnyal látja el a munkáját? A besorolásához szakirányú érettségi bizonyítvány volt a követelmény.
185. cikk / 660 Állandó telephely keletkezése hűtőház-értékesítés, -telepítés esetén
Kérdés: Egy szlovák társaság, amely közösségi adószámmal rendelkezik, Magyarországon ügyfele (megrendelő) – közösségi adószámmal rendelkező magyar vállalat – részére hűtőházat értékesítene, melyet a társaság és alvállalkozói telepítenének megközelítőleg 3 hónapos időszak alatt. Helyesen gondolom-e, hogy a megrendelő fordított adózással teljesítheti a társaság áfakötelezettségét, tekintettel arra, hogy a 3 hónapos időszak miatt nem keletkezik telephelye Magyarországon? Az alvállalkozók a megrendelővel nem állnak kapcsolatban. Kérem, erősítsék meg, hogy jól értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat! Álláspontom szerint, ha a társaság kérhet Magyarországon adószámot, akkor alvállalkozói helyett a fordított adózás szabályai szerint teljesíthet áfabevallást.
186. cikk / 660 Összesítő feladások
Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
187. cikk / 660 Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja
Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
188. cikk / 660 Ingatlan térítés nélküli átadása
Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
189. cikk / 660 Munkáltatói felmondás munkavégzési hely megváltozásával összefüggésben
Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?
190. cikk / 660 Bekerülési érték
Kérdés: Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?
