Önkormányzati mezőgazdasági utak rendbetétele

Kérdés:

A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?

Részlet a válaszából: […] ...munkák az útépítés beruházás költségei között elszámolhatók. Ha saját rezsis beruházásban végzik a munkát, akkor az önköltségszámítás szabályai szerint kell a bér, járulék, anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás stb. költségeket számba venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzati szálláshely díjából adott kedvezmény

Kérdés: Önkormányzatunk szálláshellyel rendelkezik. Az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél dolgozóknak az önkormányzat kedvezményt szeretne biztosítani a szálláshely díjából. Az így biztosított kedvezmény milyen jellegű juttatásnak minősül? Emiatt keletkezik-e adófizetési kötelezettsége:
– az önkormányzatnak?
– a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...során elért árengedmény összegét.A leírtak figyelembevételével, ha a dolgozók a vásárlásaik alkalmával legalább a szolgáltatás önköltségi árát megfizetik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik jövedelme, ezáltal adó- és közteherfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Önkormányzati vendégházak üzemeltetése

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében felújított ingatlanokban vendégházat üzemeltet. A szállásvendégek – igény szerint – reggelit is igényelhetnek a szálláshely-szolgáltatás keretében. Kötelezően ellátandó, intézményi gyermekétkeztetéssel, valamint a szociális étkezéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat, intézménye – óvoda – útján látja el. Hogyan kell kezelni a vendégházak esetében a szálláshoz igényelhető étkezést? Nyújthat-e az önkormányzat ilyen szolgáltatást? Ha igen, azt csak az étkezést biztosító költségvetési szervén keresztül, vagy közvetlenül az önkormányzat által beszerzett alapanyagokból kell biztosítania? Amennyiben az önkormányzat elláthatja a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg igényelt étkeztetési feladatot, és megvásárolja hozzá az alapanyagokat, azt milyen rovaton szükséges elszámolni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...alapító okiratában alapfeladatként kell meghatározni számára, kötelezően előírt tevékenységként, és a szolgáltatás ellenértékét önköltségi áron kell megállapítani.A megvásárolt nyersanyagokat, igénybe vett étkeztetési szolgáltatást az Áhsz. 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet figyelembe venni.Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén a piaci értékhez legközelebbi érték. Ilyen esetben a bekerülési érték az anyagköltség mellett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...az intézmény, akkor a vállalkozási tevékenység miatt módosítani kell az SzMSz-t, a számviteli politikát és a számlarendet is, és önköltségszámítási szabályzatot kell alkotni.Az alapfeladat és a vállalkozási tevékenység bevételeit és ráfordításait el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Óvodai konyhai beruházás elszámolása

Kérdés:

Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?

Részlet a válaszából: […] ...kiadás a támogatás elszámolásánál figyelembe vehető.Az intézményi gyermekétkeztetés támogatása elszámolható az étkeztetés teljes önköltségére, annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi előírás hiányában is szükséges és indokolt fizikai leltározás végrehajtása a gazdálkodási feladatok átadása miatt.2. Az önköltségszámítás alapszabálya, hogy a közvetlen költségeket az adott tevékenységre kell elszámolni. Azokat a költségeket osztjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Helytörténeti kiadvány elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásai (pl. szállítás), a szervezésben, lebonyolításban részt vevő dolgozók időarányos bér- és járulékköltsége, tehát az önköltségszámítás alapján figyelembe vehető közvetlen és közvetett költségek. Amennyiben a rendezvény bekerülése értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Önkormányzati közszolgáltatás áfája

Kérdés:

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Részlet a válaszából: […] ...hogy nem lehet adott tevékenységgel kapcsolatban magasabb a levonható áfa, mint a felszámított/fizetendő áfa. Az a körülmény, hogy az önköltségi ár magasabb a számlázott árnál, nem akadálya az áfalevonásnak, illetve a másik oldalról nem keltezkeztet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Visszapótlási követelés értéke

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Részlet a válaszából: […] ...keretében valósította meg, akkor is az ehhez beszerzett anyagköltségről kell számlákkal rendelkezni, a saját munkavégzést pedig önköltségszámítással és munkaóra-nyilvántartással kell alátámasztani.Azt, hogy számlákkal kell igazolni a ráfordításokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
1
2
3
17