267 cikk rendezése:
61. cikk / 267 Szakmai anyag vagy üzemeltetési anyag beszerzése
Kérdés: Mindig nehézséget okoz számunkra annak eldöntése, hogy a beszerzett anyagokat a K311 vagy a K312 rovatra számoljuk-e el. Milyen szempontok szerint tudjuk besorolni egyik vagy másik rovatba? A K311 rovaton a jogszabály által felsorolt anyagokon túl mik számolhatók el, illetve a K312 rovaton történő elszámolásnál vannak-e a meghatározásra szempontok? A beszerzésnek milyen számviteli elszámolási lépései vannak?
62. cikk / 267 Pénzkezelés szabályai
Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
63. cikk / 267 Leltári többlet
Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó művelődési házunkban év elején leltároztunk, és a leltározáskor derült ki, hogy a leltárban valamilyen téves nyilvántartás miatt nem szerepelt egy szakkörökön használt, nagy méretű szövőszék, amit pár évvel ezelőtt vásároltunk. Így nincs leltárba véve. Hogyan szerepeltessük a könyveinkben, hogyan könyveljük le, és milyen értéken mutassuk ki?
64. cikk / 267 Online pénztárgép vagy számla
Kérdés: Online pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Azt a közleményt tette közzé az adóhatóság, hogy ha számlát kér a vevő, akkor nem kell beütni a pénztárgépbe a tételt. Ha viszont nem ütjük be, akkor a számláról a PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni? Mi lenne a helyes megoldás, ami nem okoz többletadminisztrációt?
65. cikk / 267 Térítés nélküli átadás/átvétel
Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati alrendszerben a költségvetési szervek között az eszközök térítésmentes átadása? Milyen szabályokat szükséges figyelembe vennünk?
66. cikk / 267 Napidíj elszámolása
Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
– valutapénztárunk van,
– a FIFO-módszert alkalmazzuk,
– a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
– a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
– ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
– valutapénztárunk van,
– a FIFO-módszert alkalmazzuk,
– a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
– a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
– ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
67. cikk / 267 Magánszemélytől vásárolt könyvek
Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?
68. cikk / 267 Utalványozás, pénztárbizonylat
Kérdés: Minisztériumunk a kötelezően előírt programot használja. Pénztári kifizetés esetén a kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel az érvényesítés és utalványozás. Ezeket az utalványrendelet tartalmazza. Ezt belső ellenőrként megkifogásoltam. A?gazdasági vezető tájékoztatása szerint a program így működik, a kiadási pénztárbizonylaton nincs lehetőség érvényesítésre. A kiadási bizonylaton ezért fel is van tüntetve, hogy utalványrendelettel együtt érvényes. Azaz csak utalványrendelettel lehet érvényesíteni és utalványozni a kifizetést. A?kiadási utalvány (azaz a rögzített számla) pénztárba való beemelésével a pénzkészletet csökkenti a rendszer, ezért az utalványrendelet pénztárba való beemelése előtt kerül sor a számla érvényesítésére és utalványozásra. Felmerült a kérdés, hogy az Ávr. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak ez a gyakorlat megfelel-e?
69. cikk / 267 Év végi bevétel elszámolása
Kérdés: Az egyik házipénztárral rendelkező telephelyünk év végén a bevételeit csekken fizette be a bankszámlánkra. Ez az összeg azonban már csak a következő év eleji kivonaton szerepel, ezért a pénzeszköz-átvezetési számlának december 31-én egyenlege maradt. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Átvezethetem egyéb adott előlegre?
70. cikk / 267 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
