163 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi polgárőr-egyesülettől térítésmentesen átveszi a térfigyelő kamerarendszert. A rendszer könyv szerinti értéke 0 forint. A kamerarendszer áfa szempontjából minősülhet-e közcélú adománynak?

Kérdés: Az intézetünk közérdekű tevékenységet végez, egészségügyi szolgáltató. Az alaptevékenységére való tekintettel kapunk különböző orvostechnikai eszközöket, melyek a könyveinkbe "Adományozási szerződés" keretében kerülnek be, az adományozó által meghatározott értéken, ennek hiányában az aktuális piaci értéken. Az adományozót terheli áfabefizetési kötelezettség az általa adományozott eszköz értéke után?

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő tanulókat tanulmányaik elismeréseként jutalomban (mozijegy, ajándéktárgy) részesítette. Továbbá az önkormányzat által meghirdetett helyi fotópályázat, fociverseny, főzőverseny nyertesei meghatározott hipermarketben felhasználható ajándékutalványt kaptak. Milyen adókötelezettség keletkezik ezen juttatásokkal összefüggésben?

Kérdés: Központi költségvetési szerv iskolások részére versenyt szervez. A helyezést elért diákoknak díjakat ad át tárgynyeremények, ajándékutalványok formájában. A rendezvényen cateringszolgáltatást is igénybe veszünk, diákok és bírálók részére egyaránt. A központi támogatásból beszerzett ajándékokat milyen rovaton számoljuk el? A cateringszolgáltatást reprezentációként kell-e elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Önkormányzatunk falunap keretében a részt vevő látogatók között wellness-szállás-utalványt sorsolt ki. Az utalvány megvásárlását és annak átadását a nyertes részére hogyan kell könyvelni, illetve van-e valamilyen adóvonzata?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény saját tulajdonú (100%-ban az intézmény által alapított) kft.-től megvásárolná azokat az eszközöket, berendezéseket, bútorokat, melyeket használ, de a kft. tartja nyilván a könyveiben. Amelyeknek nincsen értéke, azokat térítés nélkül veszi át, amelyiknek még van értéke, azokat pedig piaci áron. Megvásárolhatja-e a saját tulajdonú társaságától az egyetem? Milyen szabályok vonatkoznak rá? A szokásos piaci ár vizsgálata szükséges?