Találati lista:
11. cikk / 383 Szülési szabadság
Kérdés: Intézetünk egyik egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozója 2025 szeptemberében várja gyermeke születését, de nem kíván igénybe venni szülési szabadságot. Van-e a munkáltatónak kötelezettsége arra nézve, hogy a szülési szabadságot a dolgozó kérése nélkül megállapítsa? Amennyiben kötelezően ki kell adnia munkavállalónak a szülési szabadságot, annak mekkora a legkisebb mértéke?
12. cikk / 383 Külföldi kiküldetés vagy távmunkavégzés
Kérdés: A köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodása alatt vezetői engedéllyel távmunkában látja el munkaköri feladatait. A munkáltató másik külföldi országba küldi munkavégzés céljából, az indulási hely a köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodásának helye, és oda is fog visszaérkezni. Ez külföldi kiküldetésnek minősül-e, és hogyan alakul ebben az esetben a napidíj számítása, mi lesz a határátlépés időpontja?
13. cikk / 383 Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolása
Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottat, aki érettségivel és 54 761 02 azonosító számú OKJ-s szakképesítéssel rendelkezik, a Kjt. szerinti „E” fizetési osztályba kell sorolni? Illetve ez alapján megilleti a Kjt. 57. §-ának 3) bekezdése szerinti 25 munkanap pótszabadság?
14. cikk / 383 Szabadság kiadása nyugdíjazáskor
Kérdés: Egy NOKS-os dolgozónk (dajka) a 65. életévét 2026. január 2. napján tölti be, és nyugdíjba szeretne menni öregségi nyugdíjjal (nem a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjjal). A felmentési időt a 65. életév betöltése után kezdheti csak meg? Vagy már előre fel lehet menteni, mondván, hogy 2026. január 2-án nyugdíjasnak fog minősülni, és a felmentési idejét arra (2026. január 2.) már le is töltheti? A fennmaradó szabadságot hogyan lehet jogszerűen kiadni, illetve megváltani?
15. cikk / 383 Nagyszülői pótszabadság
Kérdés: Az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselő jogosult-e nagyszülői pótszabadságra unoka születése esetén?
16. cikk / 383 Helyettesítés a közös önkormányzati hivatalban
Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?
17. cikk / 383 Polgármester ki nem vett szabadságának megváltása
Kérdés: Települési önkormányzat polgármestere a 2024. évi októberi választáson ismételten polgármester lett. Technikailag a polgármesternek a munkaviszonya megszüntetésre került 2024. szeptember 30. nappal, és új kinevezése készült 2024. október 01. napjával. A korábbi ciklust (2019–2024) érintően a polgármesternek 177 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melynek kifizetése a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg lett volna aktuális. Sajnos a település anyagi helyzete nem tette lehetővé a munkaviszony megszüntetésekor a szabadság pénzbeli megváltását, ezért annak sem számfejtése, sem kifizetése nem történt meg. A képviselő-testület tárgyalta a polgármester szabadságmegváltását, és azt a döntést hozta, hogy amennyiben a település pénzügyi helyzete lehetővé teszi, de legkésőbb 2027. 09. 30-ig kifizeti a szabadságát. Helyes volt ez az eljárásrend? Mivel a szabadság pénzbeli megváltását a jogszabály alapján csak a munkaviszony megszűnésekor lehet eszközölni. Polgármester úr a napokban jelezte, hogy szeretné, ha végre kifizetésre kerülne a szabadság megváltása. Jogszerűen járunk el, ha azt most számfejtjük és kifizetjük részére?
18. cikk / 383 Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt
Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?
19. cikk / 383 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
20. cikk / 383 Határozott időre szóló munkaviszony meghosszabbítása
Kérdés: Határozott idejű, 2025. 01. 01-től 2025. 05. 31-ig tartó jogviszony meghosszabbítását szeretnénk 2025. 12. 31-ig. Mi lenne ennek a módja: 1. munkaszerződés-módosítás, melyben csak a határozott idő 12. 31-ig történő hosszabbítása szerepel a szerződésben, vagy 2. új határozott idő 2025. 06. 01. – 2025. 12. 31-ig? Ezt azért nem szeretnénk, mert a szabadságokat nyáron vennék ki a dolgozók, és nem akarnánk 05. 31-ig kivetetni a dolgozókkal vagy pénzben megváltani. Mi a helyes megoldás?
