3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?

Kérdés: A 498/2020. Korm. rendelet szerint az áfatörvény alapján az áfakulcs 5% azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén valósul meg. A szociális étkeztetést vásárolt szolgáltatással biztosítjuk, a szerződést szociális étkeztetési feladatok ellátására kötöttük. A számla kiállításra került a szolgáltató részéről 5%-os áfatartalommal.
1. A szolgáltató helyesen járt el, ha 5%-os áfatartalommal állította ki a számlát?
2. Mi továbbszámlázzuk a szociális étkeztetést. Az áfa tartalma 27%. Helyesen járunk el?
3. 2021. január 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított szociális étkeztetésről szóló kéziszámlát is kötelesek vagyunk online adatszolgáltatás keretében az adóhatóság részére továbbítani?

Kérdés: Az önkormányzatok víziközművagyona kötelezően átadásra került (vagyonkezelésre) a szolgáltatónak. Ezért bérleti díjat fizet, amely ebben az esetben áfás. Ugyanakkor a felújításokat kiszámlázza. Ebben az esetben a bérleti díj áfája levonható?

Kérdés: Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
– gépjárművezetői képesítési igazolvány,
– vasúti járművezetői igazolvány,
– nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
– belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
– tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?

Kérdés: Közös hivatalnál a Kttv. 152. §-a (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatást szükséges-e rögzíteni a központi számfejtési rendszerben (KIRA), vagy elegendő jegyzői utasítás, amely a közszolgálati szabályzatra hivatkozik, ahol le van szabályozva a támogatás? Ha nem kell számfejteni, akkor is lehetséges a K123 rovatra, vagy más rovaton kell könyvelni a köztisztviselőnek juttatott szociális támogatás összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?

Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített – szolgáltatási számlában kiszámlázott – nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?

Kérdés: Egyházi fenntartási általános iskola a 2020/2021. tanévi tankönyvrendelés kapcsán megkapta a KELLO-tól az alaprendelésről szóló számlát, mely pénzügyi teljesítést nem igényel. A számlán feltüntették, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel. A számla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagóguspéldányok értékét is". Hogyan kell lekönyvelni a számlát?