3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?

Kérdés: Egy képviselő-testületi határozat alapján az újszülöttek szüleinek "Babakelengye"-utalványt szeretne juttatni az önkormányzat a szociá-lis kerete terhére, amit a helyi gyógyszertárban lehetne beváltani, kimondottan az újszülöttnek szükséges árukra. Annak érdekében, hogy a költés valóban arra történjen, amire a képviselő--testület azt meghatározta, nem kívánják a szociális támogatás összegét készpénzben kifizetni. Az önkormányzat a gyógyszertárral megállapodást kötne az utalvány befogadására. Amikor az utalványt a gyógyszertártól névértékben visszavásárolja az önkormányzat, akkor kerülne annak értéke elszámolásra a szociális kiadás terhére. A kifizetés bizonylata az utalvány lenne. Van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy egy szigorú szám-adás alá vont utalványt bocsásson ki?

Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen – 2020. március óta – 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát – objektív okok miatt – kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?

Kérdés: Önkormányzatunk az Európai Unió egyik tagországából kíván használt tűzoltóautót vásárolni. Ennek lebonyolításához szükséges-e devizaszámlát nyitni, illetve mi az eljárás ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?

Kérdés: Önkormányzatunk megvásárolt egy régi iskolaépületet, mely lebontásra került. A helyére park, játszótér épül. A lebontott épület bontási költségét hogyan számoljuk el? Dologi kiadásként könyveljük le, vagy esetleg a parképítés bekerülési értékébe beleszámíthatjuk?

Kérdés: Városunkban a bentlakásos idősek otthona önkormányzati fenntartású szociális intézmény. A Szoctv., valamint az önkormányzat rendelete szabályozza, hogy az emelt szintű idősek otthonába történő elhelyezéskor az ellátást igénylőnek belépési hozzájárulást kell fizetni. Az idősek elhelyezése önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosított. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az intézményi és önkormányzati vagyon kizárólag az önkormányzat könyveiben szerepelhet. A belépési hozzájárulást az igénylők az önkormányzat fizetési számlájára fizetik be, számla az önkormányzat nevében kerül kiállításra. Az intézmény működését az önkormányzat intézményfinanszírozás formájában évente nagyobb összeggel támogatja. Az önkormányzat vagy az önkormányzat intézménye jogosult-e az egyszeri belépési hozzájárulás beszedésére, valamint a befizetett belépési hozzájárulást a könyvekbe mely főkönyvi számlákra és kormányzati funkcióra szükséges rögzíteni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, házipénztárt működtetünk, pénzkezelő, pénzbeszedő helyünk nincs. A dolgozók és a külsős személyek által igénybe vett intézményi étkezést az élelmezésvezető készpénzfizetési számla ellenében szedi be. Egy alkalommal akár 50 000-150 000 forint közötti összeget is beszed. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az így beszedett étkezési térítési díjakat nem futtatjuk keresztül (nem vételezzük be) az intézmény házipénztárán, hanem egy összegben, rögtön az intézmény bankszámlájára fizetjük be?

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?