1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?

Kérdés: 2020 októberében egy Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett adóalany terméket értékesített egy magyar adóalany részére. 2020 októberében megtörtént a termékek leszállítása, és számla is kiállításra került. A magyar adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést a 2020. október havi áfabevallásában szerepeltette, és közösségi összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) is jelentette. Ugyanakkor 2021-ben a termékek egy részével kapcsolatban minőségi kifogás merült fel. Ha a minőségi kifogással érintett termékeket 2021-ben visszaszállítják Magyarországról az Egyesült Királyságba, akkor a magyar adóalanynak a korrekciót hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban?

Kérdés: Értesítést kaptunk az adóhatóságtól, hogy a "IV. negyedévben adóellenőrzést tervez" társaságunknál. Az értesítés nem tartalmazza, hogy az adóhatóság milyen időszakot kíván vizsgálni. Az értesítést átvettük, megnyitottuk az ügyfélkapun az elektronikus dokumentumot, mostantól egyáltalán nem adhatunk be önellenőrzést?

Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?

Kérdés: Több alkalommal szembesültem olyan esettel, hogy az előlegfizetéssel induló gazdasági eseményeknél a megvalósult ügylet értéke alacsonyabb a megfizetett előlegnél, melyről negatív végszámlát állítanak ki, ami alapján visszafizetik az előleg fel nem használt részét. A számla kiállítója azonban a magasabb összegű előlegszámlát és a negatív végszámlát a számla befogadójának kérése ellenére sem módosítja. Jelenleg a negatív összegű végszámlák esetében (ahogyan az előzményszámla nélküli negatív számlák esetében is) a számlakibocsátó online adatszolgáltatására nem ERROR, hanem csak WARNING típusú válaszüzenet érkezik, vagyis az adatszolgáltatás figyelmeztetéssel ugyan, de elfogadottnak tekinthető. Így nincs olyan kényszerítő erő, ami miatt a kibocsátó kénytelen lenne változtatni a számlázási szokásán, illetve módosítani az előlegszámlát és a negatív végszámlát. Problémaként merült fel, hogy a számlabefogadónál az áfabevallás M lapjain nem szerepelhet negatív végszámla (ahogyan az előzmény nélküli negatív számla sem), vagyis befogadói oldalon az ilyen számlákról nem teljesíthető szabályosan a belföldi összesítő jelentés. A negatív előjelű számlákat a számla befogadója – tekintettel arra, hogy az előleg összegében szereplő adón túl további áthárított adót nem tartalmaz – a bevallása M-es lapján nem szerepelteti, ezért a számlát befogadó szempontjából a visszajáró előleggel összefüggésben helytelenül kiállított számlákról történő adatszolgáltatás teljesítése nem okozhat fennakadást. A fenti esetben mi a helyes eljárás a számla kiállítója és befogadója részéről (számlakorrekció, bevallás, összesítő jelentés), illetve a visszajáró előleg kapcsán az előlegszámlát módosító számla hiányában megtörténik-e az adólevonási jog utólagos csökkenéséből adódó adófizetési kötelezettség rendezése a számlabefogadó oldalán?

Kérdés: Az EKÁER-bejelentés szabályai lényegesen változtak az év elejével. Jól értelmezzük, hogy a legújabb módosítás ugyan szigorít az egyes építőipari termékek bejelentési szabályainál, de ez mégsem érinti a kockázatibiztosíték-fizetési kötelezettséget? Az új és a régi termékkör között átfedés van, a korábbi termékkörre kell biztosíték, az újra meg nem?

Kérdés: Az állami adóhatóság adóellenőrzést végez nálunk. Az eddigi revíziók kilencven napon belül befejeződtek. A revizor a kilencvenedik nap letelte után változatlanul folytatta az ellenőrzést, amikor szóvá tettük, jelezte, hogy a határidő még nem telt el, mert kiemelt adózók vagyunk, akiknél 120 napig vizsgálódhat. Mitől függ, hogy melyik határidőt kell alkalmazni?

Kérdés: Gazdálkodási szabályzatunk alapján a követelésekhez kapcsolódó szerződéseink esetében is szükséges a pénzügyi ellenjegyzés, így biztosítva, hogy valamennyi szerződésről tájékozódjon mind a kötelezettségvállaló, mind pedig a gazdasági vezető (pénzügyi ellenjegyző). Mindez egy túlszabályozott folyamat, így érdemes lehet "egyszerűsíteni" az eljárásrendet úgy, hogy csak a kötelezettségvállaló által kerülne aláírásra a bevételi szerződés. A bevételekhez kapcsolódó szerződések esetén értelmezhető-e a pénzügyi ellenjegyzéssel történő aláírás?

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?