1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?

Kérdés: 2005. április 1-jétől közalkalmazottként dolgozom. 2008. október 15-ével áthelyezéssel másik intézménynél szintén közalkalmazotti státuszban tovább foglalkoztattak, más munkakörben, magasabb illetménnyel. A tizenharmadik havi illetményt október 14-én az első munkáltatóm időarányosan kifizette, az akkori irányadó illetmény szerint. A jelenlegi munkáltatóm – október 14-e után – a tizenharmadik havi illetmény arányos összegét havonta nem folyósította, mivel még nála nem állt fenn három hónapja a közalkalmazotti jogviszonyom. 2009 januárjában visszamenőleg megkaptam az október 15-étől járó illetménykiegészítést. A Kjt. 68. § (4) bekezdés szerint "a tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg". Kérdésem, hogy a korábbi, 9 és fél hónapi, alacsonyabb illetmény alapján számolt tizenharmadik havi illetményt nem kellett volna a decemberi illetmény szerint korrigálni? Mindkét intézmény bérszámfejtését a Magyar Államkincstár végzi, az adatok birtokában vannak.

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét – ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?

Kérdés: Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?

Kérdés: A 2221. kérdésre adott válasz foglalkozik a részben önálló intézmények adószámának lehetőségével. Mi már többször próbálkoztunk önálló adószámot kérni a részben önálló intézményeinknek, de mindig elutasító választ kaptunk. A gond az volt, hogy egy számlaszáma lehet az intézményeknek, ezért ehhez csak egy adószámot tudnak hozzárendelni. Kérem, szíveskedjen segíteni, hogy hol, milyen módon kezdjük el az eljárást!

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?