Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
Részlet a válaszából: […] sem merül, így a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, és nem számlázhatók önálló szolgáltatásként, még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik. (A bérbeadás, -vétel fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E rendelkezés szerint bérbeadás, bérbevétel alatt a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszonyt is érteni kell, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.)Az internethasználat díja a közüzemi költségekkel azonos megítélés alá esik, mivel az ingatlan használata, bérbevétele nélkül az adott ingatlannal kapcsolatban áthárítható internethasználati díj sem merülne fel, azaz az internethasználat továbbszámlázása sem kezelhető önálló szolgáltatásként, ebből következően – az áfa tekintetében – a közüzemi költségekkel megegyezően osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás adójogi sorsát. Mindezek alapján az Áfa-tv. 3. számú melléklete II. részének 4. pontja alá tartozó, kedvezményes, 5 százalékos adómértékkel adózó internet-hozzáférési szolgáltatás továbbszámlázása során az internethasználat díját nem lehet a kedvezményes, 5 százalékos adómértékkel továbbszámlázni.Amennyiben az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján adókötelezettséget választott az ingatlanok bérbeadására, úgy a rezsiköltségeket és az internethasználat díját 27 százalékos áfával kell intézményük felé továbbszámláznia. Ha nem választottak adókötelezettséget az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében mentes az adó alól, s ebből következően a közüzemi költségek, valamint az internethasználat díja, mint a bérbeadás adóalapjába tartozó tételek, nem viselnek áfaterhet.A kérdező által rendelkezésre bocsátott információk szerint vannak olyan ingatlanrészek, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezen ingatlanrészekre eső közüzemi díjakat az önkormányzat felé történő továbbszámlázás során, azaz amikor a közüzemi költségekről a számla intézményük nevére érkezik, és intézményük ezeket a költségeket számlázza tovább az önkormányzatra – figyelemmel arra, hogy nincs olyan ingatlanhasználatra vonatkozó jogviszony intézményük és az önkormányzat között (intézményük nem biztosítja ezen ingatlanrészek használatát az önkormányzat részére, mivel azok az önkormányzat tulajdonában, használatában állnak, maradnak), amelyhez járulékos költségként kapcsolódnának a közüzemi díjak – mint önálló szolgáltatás ellenértékét kell figyelembe venni, azaz a közüzemi díjakat 27 százalékos általános forgalmi adóval növelten kell bizonylatolni.A távhőszolgáltatás továbbszámlázása kapcsán az alábbiak szerint kell eljárni. Távhőszolgáltatás alatt fogalmilag a Tszt. 3. §-ának q) pontjában leírt meghatározást kell érteni, azt nem lehet a szó köznapi értelmében használni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati fenntartású intézmény pénzkezelése

Kérdés:

Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Részlet a válaszából: […] pénzkezelés rendjét, ezen belül meghatározhatja, hogy hány pénztárt vagy pénzkezelő helyet működtet, és azokat milyen módon számoltatja el. Az elszámoltatás rendjének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy az Áhsz. 53. §-ának (2) bekezdése alapján a pénzeszközök változásával kapcsolatos gazdasági események könyvelését a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően kell nyilvántartásba venni, elszámolni. Az Áhsz. 52. §-a alapján a költségvetési és a pénzügyi számvitelben az Szt.-nek a bizonylati elvre, bizonylati fegyelemre és a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni [Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdés, 166–169. §], így minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, könyvelni pedig csak a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet. A múzeumi, kilátói belépőjegyek szigorú számadású nyomtatványok, amelyek, ha megfelelnek a nyugta követelményeinek, akkor a vevő részére elegendő a jegyet kiállítani, ha nem felel meg a nyugtának, akkor nyugtát, vagy a vevő kérésére számlát kell kiállítani. Ezek az alapbizonylatok, amelyeket minden esetben az elszámoláshoz kell csatolni. A könyvekben az alapbizonylatok alapján lehet könyvelni. A pénzkezelő a pénztárral a pénzkezelési szabályzatban rögzített adattartalmú elszámolási bizonylattal számol el, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: szervezeti egység, pénzkezelő hely neve, pénzbeszedő neve, dátum, bevétel jogcíme (pl. múzeumi belépő, kilátóbelépő), egységár, darabszám, forintösszeg, kiadott jegyek darabszáma és sorszáma tól–ig sorszámmal. A pénztárgépek esetén a pénztárgépszalagok az alapbizonylatok, amelyekkel el kell számolni. Amennyiben tartanak váltópénzt a kasszában, akkor annak összegét is tartalmaznia kell az elszámolásnak, ez általában állandó összeg. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Ipari park kialakításával kapcsolatos adózás

Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?
Részlet a válaszából: […] minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.Felhívjuk a figyelmet egy 2023. január 1-jétől életbe lépett fontos változásra. 2023. január 1-jétől már nemcsak az építési hatóságiengedély-köteles beruházásokra igaz a fordított adózás, hanem, ha bármilyen hatósági engedély kell az építési szerelési munkákhoz, akkor beáll a fordított adózás.Ugyanakkor fontos, hogy csak az építési szerelési munkák esnek fordított adózás alá. A műszaki ellenőr, tervezés, közbeszerzési díj korábban sem esett fordított adózás alá, és 2023-tól sem fog. A kérdés szerint üres építési telkeket értékesítenek, ezért a kérdés alapján nem értelmezhető, hogy milyen építési szerelési, beruházási munkák merülnek fel.Amennyiben a későbbiekben ipari parkot, tehát felépítményeket értékesítenek, akkor a következőket kell figyelembe venni.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján adóköteles az új beépített ingatlan. Új ingatlannak az minősül, amelynek a használatbavételi vagy tudomásulvételi eljárása két évnél nem régebbi. A régi – két évnél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Közalkalmazott foglalkoztatása osztott munkakörben

Kérdés:

Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?

Részlet a válaszából: […] stb.). A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréhez (FEOR-besorolás) készült egy módszertani útmutató. Az útmutató rendelkezik azokról az esetekről is, amikor egy munkavállaló többféle tevékenységet lát el. Erre az esetre a következőket tartalmazza: "Gyakran előfordulhat (különösen a kisebb szervezeteknél), olyan munkavállalók esetében, akik többféle tevékenységet végeznek, hogy bizonyos prioritásokat szükséges megállapítani. A fő szabály az, hogy többfajta tevékenység esetén a legjellemzőbb vagy a munkaidő nagyobb részét kitöltő tevékenységet (foglalkozást) kell figyelembe venni. Amennyiben a különböző feladatok ellátásához szükséges szakképzettség, szaktudás, döntési hatáskör tekintetében lényeges különbség állapítható meg, az érdemibb jellegű, magasabb szaktudást, nagyobb döntési hatáskört igénylő foglalkozást indokolt előnyben részesíteni." A kérdéses esetben tehát az asztalos tevékenység alapján kell besorolni az érintettet (feltehetően épületasztalos inkább az ellátott feladatkör leírása alapján, FEOR 7514). Az érintett közalkalmazottat a kérdésben szereplő osztott munkakör esetén megilleti a garantált bérminimum. A 77/1993. Korm. rendelet rendelkezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és vásárolt élelmezés keretében látja el az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat. A vásárolt élelmezés a tálalókonyhára érkezik. Levonásba helyezhető-e a tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája, mint például rezsi vagy tisztítószerek költségei, amit az önkormányzat fizet? Ha igen, akkor kell-e arányosítani a fizetősök és az ingyen étkezők végett?
Részlet a válaszából: […] azonban az ingyenes étkezőkre jutó beszerzési áfa nem vonható le.Az Áfa-tv. 120. §-a szerint a beszerzéseket tételesen el kell különíteni aszerint, hogy levonható vagy nem levonható az áfa. Amennyiben a tételes elkülönítés nem valósítható meg, mint jelen esetben, hiszen a tisztítószerről, rezsiről nem tudható a beszerzéskor, milyen arányban szolgálja a bevételes és az ingyenértékesítést, akkor az Áfa-tv. 123. §-a szerinti arányos megosztást kell alkalmazni. Az arányosítást főszabály szerint valamilyen – a tevékenységre jellemző – mutatószám alapján lehet meghatározni. Ez a mutatószám étkeztetés esetén az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Körzeti ápoló nyugdíjba vonulása, illetve jubileumi jutalma

Kérdés:

Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgáltatónak minősülnek az alábbi szolgáltatók is: a) az Nftv. szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ, b) az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltató az ezen egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó vonatkozásában, c) a többségi vagy kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ez alapján tehát figyelembe kell venni a következő időtartamokat, jogviszonyokat: a) az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, c) a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, d) a Kttv., valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban, e) a szolgálati jogviszonyban, f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, h) az Eszjtv., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, k) a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, l) a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, ... n) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban töltött időt. Ezeken túlmenően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A juttatás értéke az az ár, amelyet ténylegesen fizettek a jegyért. Amennyiben üzletpolitikai engedménnyel vásárolták a jegyet, akkor a jegyért ténylegesen fizetett kedvezményes ár a juttatás alapja.Amennyiben a juttató személye megegyezik a színházjegyet kibocsátóval, tehát maga a színház ad kedvezményes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Közterület-felügyelői munkakör betöltése

Kérdés: Kinevezhető-e a 29/2012. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének figyelembevételével közterület-felügyelői munkakörbe (köztisztviselő II. besorolási osztályba) az a személy, aki gimnáziumi érettségivel és 1996-ban a 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletben és a 12/1995. (VIII. 18.) BM rendeletben meghatározott személy- és vagyonőrvégzettséggel rendelkezik? Ez utóbbi nem OKJ-s képzés, rendőrkapitányság által kiadott bizonyítványa van a képzés elvégzéséről. Emellett hivatásos vadász és mezőőr képesítéssel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga.Közszolgálati szakképzettségnek minősülnek a következők: a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen szerzett szakképzettség.A személy- és vagyonőrképzés korábban a BM-hez (Belügyminisztériumhoz) tartozó szakképesítések közé tartozott. A jelenlegi OKJ ugyan nem tartalmazza a rendészeti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.A változatlan formában való továbbértékesítés abban az esetben minősülhet közvetített szolgáltatásnak, ha a ténylegesen mért mennyiség alapján számlázzák tovább. Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Sportöltöző felújítása

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).
Részlet a válaszából: […] felhasználását ellenőrző szervek, irányító hatóság, közreműködő szervezet, állami számvevőszék is ellenőrzi a közpénz felhasználását, ezen belül az átláthatóság és a kötelezettségvállalás rendjének betartását, valamint az összeférhetetlenségi szabályok betartását.A 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ának 9. pontja szerint a felelős személy: a civil szervezet vezető tisztségviselője, létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.Az egyesület vezetője az irányítása alá tartozó szervezet döntéseiért akkor is felelősséggel tartozik, ha a döntést közvetlenül nem ő hozta meg, vagy a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    
1
2