Külföldi kiküldetés elszámolási bizonylatai

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?
Részlet a válaszából: […] esetében a bizonylatot kibocsátók nem tartoznak sem az Áfa-tv., sem az Szt. hatálya alá, tehát a fentebb is ismertetett és egyéb, a törvényben rögzített előírások nem alkalmazhatóak teljeskörűen a külföldön kiállított bizonylatokra vonatkozóan. Az adóalanyoknak a saját államában előírt számlázási, bizonylatkiállítási szabályoknak kell megfelelni.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magán-személynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Ez alapján tehát hivatali, üzleti utazás esetén (kiküldetési rendelvényhez kapcsolódóan), utazás, szállás igénybevételéhez kapcsolódóan, ezen szolgáltatások díjának a magánszemély részére való megtérítését költségtérítésként lehet kezelni, amelyet az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja (és a 3. számú melléklet I. fejezete) alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként, ez tehát a magánszemély oldalán nem jelent adóköteles bevételt.Amennyiben a számla nem utazás, szállás ellenértékéről szól, úgy az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontjára figyelemmel, arra a következtetésre lehet jutni, hogy amennyiben a munkáltató megtéríti az egyéb beszerzések ellenértékére szolgáló összeget, akkor az a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.Külföldi kiküldetés esetén az Szja-tv. 3. számú melléklet II. fejezete alapján a magánszemély jövedelmének meghatározásakor igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (15 eurónak megfelelő forintösszeg). Tehát, amennyiben külföldi kiküldetése során a magánszemély olyan beszerzésről hoz bizonylatot, amely beszerzés ellenértékének megtérítése esetén egyébként a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezne, úgy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott beszerzés ellenértékének 30%-a (de maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg) igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a magánszemély jövedelmének kiszámításakor, összességében tehát ebben az összegben nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme.Számos esetben előfordul, hogy a hivatali, üzleti út során a munkavállalója például a repülőtér és a szállás, vagy a szállás és a munkavégzés helye között személyszállítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági vezető végzettsége

Kérdés:

A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Részlet a válaszából: […] irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv vezetőjérekell alkalmazni, kivéve, ha az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel az e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeinek, és a költségvetési szerv vezetője a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására írásban kijelölte. Az e bekezdésben meghatározott esetben a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért az a) és b) pontban meghatározott személy felel az e bekezdésben meghatározott kivétellel.Amennyiben a községi önkormányzati hivatal az SzMSz-e szerint rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor a gazdasági vezető végzettségének meg kell felelnie az Ávr. 12. §-ában foglaltaknak.Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerint az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő – központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, elkülönített állami pénzalap esetén a kezelő szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetén a beszámolási feladatokat az Áht. 6/C. §-a alapján ellátó – szerv vezetője felelős. Az éves költségvetési beszámolót e személy és a gazdasági vezető a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá.A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági vezető alatt az Ávr. 11. §-ának (2)–(8) bekezdéseiben megjelölt személyt kell érteni. Ha a beszámolási feladatok ellátására az Ávr. 12. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával került sor, a beszámolót a gazdasági vezető helyett a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy írja alá.Az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv gazdasági vezetőjea) vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,b) felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, ésc) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv alkalmazásában álló, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személynek iránymutatást ad.(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányzati főhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.Mivel a gazdasági vezető a polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal) szervezeti egységét vezeti, elsődlegesen köztisztviselőnek kell lennie (a Kttv. hatálya alá tartozik).A Kttv. 1. §-ának a) pontja szerint a törvény hatálya kiterjed a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára. A törvény 3. §-ának (7) bekezdése pedig ezt kiegészítve úgy rendelkezik, hogy a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazott másik munkavégzési helyen történő alkalmazása

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.
Részlet a válaszából: […] abból kell kiindulni, milyen módon történt a munkavégzés helyének feltüntetése a kinevezésben. Ha a kinevezésben eredetileg is a családsegítő központ valamennyi telephelye volt megjelölve, akkor a munkáltató bármikor utasítást adhat a másik telephelyen történő munkavégzésre. Ha azonban egy konkrét telephely címe volt feltüntetve munkavégzési helyként a kinevezésben, akkor az alábbi szabályok alkalmazandók.Az Mt. 53. §-a szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg (teljes évben fennálló foglalkoztatás, illetve teljes munkaidő esetén 44 munkanapra vagy 32 órára, egyébként ennek időarányos részére szólóan) más munkavégzési helyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A Kjt. 44/A. §-ának (1) bekezdése alapján ez a rendelkezés alkalmazható a közalkalmazottakra is, hiszen a Kjt. kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül csak az 57. § nem alkalmazható, vagyis az 53. § igen. Mindezek alapján a munkáltató adhat egyoldalú utasítást a közalkalmazott számára arra, hogy a más településen található intézménynél dolgozzon, de csak átmeneti időre. Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése alapján a kinevezésben foglalttól eltérő munkahelyen vagy munkáltatónál történő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az említett időszak lejárta után már a közalkalmazott beleegyezése is kell ahhoz, hogy a szomszédos település intézményénél tovább dolgozzon.Az Mt. 53. §-ának közalkalmazottakra alkalmazásakor azonban vannak bizonyos eltérések, amiket figyelembe kell venni. A Kjt. 44/A. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a más munkáltatóhoz munkavégzésre történő kirendelésre csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás

Kérdés: Önkormányzatunk az általa folytatott ingatlan-bérbeadás tekintetében a bérletidíj-tevékenységet – választása alapján – adókötelessé tette. A számlázás menete a következő:
1. A bérleti szerződésekben a megállapított bérleti díjjal (főszolgáltatás) együtt a közüzemi költségek (járulékosan kapcsolódó költségek) is továbbszámlázásra kerülnek a bérlő felé.
2. Egyes ingatlanokat haszonkölcsön-szerződéssel adunk bérbe, általában olyan bérlőnek, aki állami feladatot lát el. A haszonkölcsön-szerződés célja az, hogy a használat „ingyenes” legyen a bérbevevő részére. A haszonkölcsön-szerződésben rögzítve van a megállapított használati díj, valamint az is, hogy az általános forgalmi adó megfizetése a bérbevevőt terheli. E szerződésben rögzítve van, hogy az ingatlan fenntartása, karbantartása és közüzemi (víz, csatorna, áram) költségei a haszonkölcsönbe vevőt terhelik. A számlázás az alábbiak szerint történik:
a) évente egyszer kiállítjuk a megállapított használati díjról + általános forgalmi adóról a számlát, majd következő tételként mínusz előjellel tüntetjük fel az adó alapját (mint adott kedvezményt), így a számla fizetendő végösszege az általános forgalmi adó mértékével megegyező;
b) a közüzemi számlákat havonta általános forgalmi adóval növelten számlázzuk tovább a haszonbérbe vevő részére.
A hatályos szerződés alapján csak a használati díj ingyenes, a használattal/bérlettel kapcsolatosan felmerülő rezsidíjak megtérítésére igényt tartunk. Az önkormányzat részére kiszámlázott rezsidíjak továbbszámlázásra kerülnek a használatba vevő részére, amely kimeríti az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontját, mely szerint:
„bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”
Erre figyelemmel az ingyenes bérbeadás nem valósul meg, arra hivatkozva áfa nem számlázható ki. Hogyan kell helyesen eljárnunk a számlázás során a haszonkölcsön-szerződéssel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] összeg az ingatlan használatáért fizetett díj. Az ügylet ilyen esetben nem tekinthető ingyenesnek, ezért a fizetendő áfa alapja a ténylegesen fizetett ellenérték.Az ingyenes használat az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján csak akkor keletkeztet adókötelezettséget, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Szolgáltatásnál az Áfa-tv. 69. §-a alapján a 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. A kérdés szerint az ingatlanhasználattal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Közvetített szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.
Részlet a válaszából: […] vételár a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton kell elszámolni a működési kiadások teljesítése során a termék, szolgáltatás beszerzőjére áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adót.Fentiek alapján tehát az alanyi adómentes költségvetési szervnek is a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózása

Kérdés: 10 millió forintot meghaladó munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban, pontosan milyen módon tudja igazolni a magánszemély minden évben az aktuális bevalláskor, hogy éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel csökkent a fennálló tartozás? Ha a kölcsönt például 2025. november közepén kapta a magánszemély, hogyan kell kiszámolni a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja alapján a jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.A Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja és 3. §-ának (4) bekezdése alapján a kifizetőt 13 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, a kamatkedvezményből származó jövedelem szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összegét, vagyis a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót is.A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetnie és bevallania. Ha pedig a kamatkedvezmény év közben megszűnik, akkor a szociális hozzájárulási adót a megszűnés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Temetési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?
Részlet a válaszából: […] fizetési kötelezettség egyéb külső személyi juttatásokra051233. Egyéb külső személyi juttatások teljesítéseAz Áhsz. 51. §-a (1)–(1b) bekezdéseinek értelmében az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni. A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01–04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók. Az egységes számlatükörben meghatározotta) előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá,b) teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák – saját hatáskörben, döntés alapján – kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő – „ebből:” jelzéssel feltüntetett – részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább,kivéve, ha a költségvetési könyvvezetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Éttermi, cukrászdai vendéglátás keretében megvalósuló reprezentációs juttatások

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?
Részlet a válaszából: […] rendelkezéseket először a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben a 2025. december 31. napját követően megvalósuló éttermi, cukrászdai vendéglátás alapján meghatározott jövedelem esetében lehet alkalmazni.Fentiekre figyelemmel a költségvetési szervek tekintetében 2026. az első adóév, melyben az éttermi, cukrászdai vendéglátás keretében megvalósuló reprezentációs juttatások esetében alkalmazható a kormányrendelet adómentességre vonatkozó rendelkezése.A kormányrendelet 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint az elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel.A kormányrendelet 2. §-ának (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti jövedelemnek az értékhatárt meghaladó része után keletkező adókötelezettséget a juttatónak az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig – az adóév során a (3) bekezdés szerint megfizetett adóelőleg figyelembevételével – kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallania és megfizetnie.Fentiek alapján az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás formájában nyújtott reprezentációs juttatás vonatkozásában a juttatónak az éves beszámolójának a készítése során kell megvizsgálnia, hogy az éves bevételének 1 százaléka alapján mekkora összegű éttermi reprezentációt számolhat el adómentesen.Az adóév folyamán tehát a juttatónak a 100 millió forintos keretösszegre kell figyelemmel lenni az adómentesség feltételének vizsgálata során – a kormányrendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint –, és a 100 millió forintot meghaladó rész után kell a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként adóelőleget megállapítania, bevallania és megfizetnie.Az éves összes bevétel 1 százalékát, mint az adómentes juttatás mértékének másik korlátját a fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az adóévre vonatkozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?
Részlet a válaszából: […] § (3) bekezdése].Az Mmtv. 23. §-ának (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során [azaz az Mmtv. 23. § (1), (3) bekezdései tekintetében] létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában (KSH Útmutató) foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni [Mmtv. 23. § (4) bekezdés].Az Mmtv. idézett rendelkezése alapján tehát a munkaadó által foglalkoztatottak létszámát, az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számát és a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot – amelyek alatt mindig statisztikai állományi létszámadatot kell érteni – egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.A KSH Útmutató I. pontja rögzíti, hogy „A statisztikai megfigyelés a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevők teljes körére kiterjed, beleértve a szervezet tevékenységében nyugdíjuk, nyugdíjszerű ellátásuk szüneteltetése nélkül résztvevőket, munkáltatónál további munkaviszonyban foglalkoztatottakat.”„Folyamatos részvétel alatt legalább az egymást követő 6 munkanapig tartó (azaz 5 munkanapot meghaladó) munkavégzést kell érteni.”A KSH Útmutató I. 1. pontja alapján alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.A KSH Útmutató I. 5. pontja szerint az átlagos állományi létszám számítása az alábbiak szerint történhet:A különböző statisztikákban vagy az adott napi létszámot, vagy ami gyakoribb, valamely időszakra vonatkozó átlagos létszámot kell jelenteni. Az adatkérés pontosan meghatározza a foglalkoztatottak azon csoportját, melyre a felvétel irányul. Így pl. a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai állományi létszáma, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos állományi létszáma stb. Ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.Az előzőek alapján részmunkaidős foglalkoztatás esetén (akár több munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén is) az érintett munkáltatónak (több munkáltató esetén munkáltatónként külön-külön) meg kell állapítania az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számát úgy, hogy először meghatározza, hogy mely magánszemély, magánszemélyek tekinthetőek megváltozott munkaképességűnek, majd ezen magánszemélyek átlagos állományi létszámát kell meghatározni a KSH Útmutatóban foglaltak szerint.Alapértelmezésben az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra [KSH Útmutató I. 5. pontja].Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintetta) munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,b) megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni [Mmtv. 23. § (1a) bekezdés].A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagynia) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,c) az önkéntes tartalékos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Közfoglalkoztatás keretében termesztett termények értékesítési bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében termesztett zöldségeket, állattenyésztés során megtermelt tyúktojást a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés egy állandó helyen történik. Kell-e pénztárgépet használnunk az értékesítés során, vagy elég a kézzel írott számla, illetve nyugta? Mivel önkormányzatról van szó, kell-e tevékenységi kört bővíteni meghatározott TEÁOR-számokkal? Közfoglalkoztatás révén ez vállalkozói tevékenységnek vagy alaptevékenységnek számít?
Részlet a válaszából: […] létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi önkormányzatok esetében nem. Erre tekintettel csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről.A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. Arra vonatkozó korlátozás nincs, hogy az önkormányzatok milyen körben és terjedelemben végezhetik e tevékenységüket. Amennyiben a tojások termelését és értékesítését az önkormányzat végzi, ezek is alaptevékenységnek tekintendők. E tevékenységek csak abban az esetben minősülnének vállalkozási tevékenységnek, ha azt nem az önkormányzat, hanem annak költségvetési szerve végezné haszonszerzési céllal, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelező jelleggel.Az adóalanyoknak az Art. 16. §-a és 1. sz. melléklet 1.9.1. pontja alapján a ténylegesen végzett tevékenységeket TEÁOR-szám szerint be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.Az online pénztárgéppel kapcsolatos kérdés tekintetében tájékoztatjuk, hogy a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (OPG rendelet) 1.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
11