130. Költségvetési Levelek / 2010. május 18.
TARTALOM

A módosult szabályozás szerint mi a további kötelezettség abban az esetben, ha valaki a Közgazdasági Egyetemen 1986-ban szerzett közgazdászdiplomával együtt biztosított mérlegképes képesítést szerzett ipari szakon, regisztrált, és így a könyvviteli szolgáltatásra engedélye van, majd államháztartási szakirányon évenként továbbképzésen vett részt, önkormányzatnál dolgozik? Kell-e újra regisztrálnia, kell-e ehhez valami újabb valamit elvégeznie?

Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?

Költségvetési intézmény vagyunk. Kérdésünk az alábbi: Számla javítása milyen módon történhet, ha olyan adatokról van szó, amelyek nem módosítják a számla végösszegét és adótartalmát (pl.: vevő adatai, teljesítés időpontja, fizetési határidő dátuma, megnevezés) kézzel kiállított és gépi számla esetében?

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel kapcsolatos lenne a kérdésünk. Iskolánkban a bérletek, jegyek elszámolása a tárgyhónapot követő hónapban történik, tehát az áprilisi bérletek csak májusban kerülnek elszámolásra. Az új jogszabályból számunkra nem derül ki, hogy az áprilisi munkába járás elszámolása még a régi vagy már az új szabályok szerint történjen?

A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Köztisztviselő vagyok. 2010. augusztus 7-én jogosult leszek az előrehozott öregségi nyugdíjra. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2007 évben kaptam meg. Megillet-e a 35 éves jubileumi jutalom, ha 2011. január 2-án kívánok előrehozott öregségi nyugdíjba menni?

2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?

Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?

2010. január 1-jétől a polgármester a részére kifizetett költségtérítés (költségátalány) felhasználását milyen bizonylatokkal igazolhatja? Lehet-e a bizonylatok között például ruházatról szóló számla? Elszámolható-e útnyilvántartás mellett utazási költség? Ezenkívül mi számolható el még? Amennyiben költségátalányt kap, kiküldetési rendelvény alapján lehet-e külön költségtérítést is fizetni részére?

Egy közalkalmazott születési éve 1954. 06. 16. Munkaköre megszűnik 2010. november 31-gyel. Közalkalmazotti jogviszonya 1972. 06. 01-jével kezdődött. A prémiumévek programba 2010. 12. 01-jével lépne be. Mikor lesz jogosult előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjra? Munkaviszonyának kezdő időpontja 1969. 01. 29. A nyugdíj megállapításakor hány százalék lesz a csökkentés mértéke, illetve a 40 év feletti munkaviszonyra megkapja a pluszszázalékot vagy az ebben az esetben nem jár? A heti 12 óra munkavégzéstől eltekinthetnek-e?

Egy szociális intézmény humánpolitikai szervezőjeként kérem állásfoglalásukat egyik dolgozónk besorolásával kapcsolatban. 2001. 10. 15-től dolgozik intézményünknél, akkor házi gondozóként alkalmaztuk középfokú egészségügyi végzettséggel. Előző jogviszonyai közül a 2000. 02. 01-jétől 2001. 01. 31-ig tartott, egyéni vállalkozónál alkalmazottként eltöltött jogviszonya kérdéses, a következők miatt: amikor házi gondozónak felvettük őt 2001-ben, az akkori besorolásába beszámítottuk ezt a vállalkozónál töltött időt. Azonban dolgozónk 2006. 12. 01-jétől átkerült más munkakörbe, családgondozó lett a gyermekjóléti szolgálatnál. 2008. 02. 01-jei hatállyal átsoroltuk D kategóriából F kategóriába, mivel diplomát szerzett. Munkaköre ekkor nem változott. A kérdés a következő: munkakörváltozásnál kell-e (2006. 12. 01-jén kellett volna-e) új beszámítást készítenünk dolgozónknak, és ha igen, a jelenlegi F kategóriás családgondozói munkakörébe beszámítható-e a vállalkozónál töltött idő?

Lapjukban már többször válaszoltak a gazdasági vezetők, könyvelők előírt végzettségéről, én mégis személyre szabottan szeretném megkérdezni az én helyzetemet. 2001-2004. évben közgazdászdiplomát szereztem államháztartási szakon a Nyíregyházi Főiskolán. Pénzügy, számvitel tárgyakból összevont szigorlatot is tettem. Az Ámr. 18. §-a szerint a gazdasági vezető kinevezésekor elég a szakirányú felsőfokú végzettség. Könyvvizsgálónk szerint kellene rendelkeznem államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, más könyvvizsgáló véleménye szerint ez a végzettség megfelelő.

Az új szakfeladatrend szerint az útfelújítást nem lehet az 522110 szakfeladaton elszámolni, viszont nem találjuk a megfelelő számot. Kérésem sürgős, mert nem tudjuk a 21 űrlapot kitölteni.

Közhatalmi tevékenységet végző agrárhatóságként a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költséget téríttetünk meg ügyfelünkkel. Minősíthetjük-e a bevételt az Áfa-törvény hatályán kívüli tevékenység bevételének? Melyik számlaszámon kell elszámolni az így beszedett bevételt a 9-es számlaosztályban?

Önkormányzatunk nyomdai munkákat rendelt meg, melyek közt tervezési, tipográfiai és grafikai terv előkészítés feladatok szerepelnek. Alapvetően azonban egy kész kiadványt, könyvet rendeltünk meg a szerződés keretében. Vita merült fel azonban az alkalmazandó adómérték tekintetében a nyomdával. Ők úgy gondolják, hogy 20 százalékos adókulccsal kell számlázniuk a jelzett szolgáltatásokért. Mi azonban úgy látjuk, hogy 5 százalékos adókulcs alá tartozik, mivel mi egy bizonyos példányszámban elkészített könyvet rendeltünk meg. Mi a véleményük továbbá a reklámanyagok, illetve a csomagolóanyagok adómértékéről? Kérdés továbbá számunkra, hogy az adó alapjának része-e a környezetvédelmi termékdíj, melyet szintén át kíván hárítani a nyomda.

Szervezetünk Közösségen belüli beszerzés formájában szerzett be terméket egy olyan közösségi adóalanytól, akinek nincsen közösségi adószáma, és állítása szerint a rá vonatkozó szabályok szerint lemondhattak az adófizetésről, és ezért nem szerepelnek az uniós adózási cégek listáján. Milyen kötelezettségeink merülnek fel ezzel a beszerzéssel kapcsolatosan?