Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

172. Költségvetési Levelek / 2012. november 20.

TARTALOM

3304. kérdés Kapcsolt vállalkozás minősítése
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a következő megosztás két kft. között?
1. kft.: férj 60%, feleség 40%.
2. kft.: nem egyenes ágbeli rokon 60%, feleség 40% tulajdoni arány.
Kapcsolódó tárgyszavak:
3305. kérdés Választott tisztségviselők járulékkötelezettsége
Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?
3306. kérdés Pénzmaradvány
Önkormányzati intézmény vagyunk, de önállóan működünk és gazdálkodunk. 2011-ben az önkormányzattól támogatást kaptunk. Ez a költségvetésünkben szerepelt. Ebből a támogatásból ötmillió forintot nem kaptunk meg. A beszámoló 29-es űrlapján ki nem utalt támogatásként szerepelt a 24. sorban. 2012-ben az önkormányzat az elő­irányzat-módosításban szerepelteti, mint pénz­maradványt a bevételi oldalon, és pénzmaradvány-átadást a kiadási oldalon. Ezzel az eredeti elő­irányzatot megemelte. Szeretném tudni, hogy ez jogos-e? Nem lesz-e rossz év végén a beszámolónk, mivel ezt az összeget elvonták, és nem is fogja intézményünk megkapni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3307. kérdés Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások
Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
3308. kérdés Reprezentáció
A 166. számban megjelent 3217. számú kérdés válaszából nem értjük az utolsó bekezdést. Az Szja-tv. 70. §-ának (2a) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel az önkormányzat, csak a következő: "Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is)". Kérjük, szíveskedjenek alátámasztani a kérdésre adott válasz utolsó bekezdését, mert a
NAV-val történt telefonos egyeztetésünkkor azt a választ kaptuk, hogy mivel a felsorolásban nem szerepel kiemelten az "önkormányzat", ezért rá is a 70. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint a reprezentáció már az első forinttól adóköteles. Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert községeink falunapi rendezvényeit eddig adókötelesen kezeltük.
Kapcsolódó tárgyszavak:
3309. kérdés Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység számviteli elszámolása
Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3310. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalmának számítása 2003. július 1-jét megelőző "munkajogi átadás" alapján
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3311. kérdés Önkormányzati uszoda működtetése
1. Önkormányzatunk a tulajdonában lévő uszoda és strandfürdő létesítményt az általa alapított nonprofit kft. vagyonkezelésébe adta. A kft. az uszodában - saját alkalmazásában lévő oktatókkal - biztosítja a kerületben lakó 1-4. évfolyamos általános iskolai tanulók tanrendben szereplő kötelező úszásoktatását, amelyért az önkormányzat szolgáltatási díjat fizet. A kft. az általa biztosított úszásoktatás során oktatói tevékenységet végzőnek minősül-e, és a szolgáltatás a közoktatás keretében megvalósuló szolgáltatásnyújtásnak tekintendő-e, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól? 2. A kft. a létesítmény egyes részeinek bérbe­adásával is foglalkozik, pl. medence, medencerész (úszósáv), tornacsarnok bérbeadása cégek, magánszemélyek részére sportolás, testedzés céljából, vagy helyiségek bérbeadása kereskedelmi célokra (büfé, fodrász, masszázs). A kft.-nek a bérbeadás során az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján kell-e eljárnia, amely az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását adókötelessé teszi, vagy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontját kell figyelembe venni, amely szerint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása mentes az adó alól? A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem kérte az adóhatóságtól a bérbeadási tevékenység adókötelessé tételét.
3312. kérdés Megítélt földhasználati díj és ügyvédi munkadíj bizonylata
Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3313. kérdés Önkormányzat tőkehelyzetének rendezése miatti pótbefizetés számviteli elszámolása
Az önkormányzat 100%-os gazdasági társasága tőkehelyzetének rendezése érdekében pótbe­fizetésről rendelkezett. Hogyan könyvelendő:
a) a pótbefizetési kötelezettségről szóló döntés és
b) a pótbefizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3314. kérdés Fapótlási díj elszámolása
Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy - amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges - pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3315. kérdés Pénzügyi ellenjegyzés
Központi költségvetési szervnél dolgozom középvezetőként. Végzettségem államigazgatási főiskola igazgatásszervező és jogi egyetem. 2002 óta ugyanabban a munkakörben költségvetési területen dolgozom, ahol a jogi feladatok mellett pénzügyi ellen­jegyzést is végzek. A végzettségem (igazgatás­szer­v­ező, ahol pénzügyet, számvitelt is tanultunk) meg­felel-e az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti pénz­ügyi-számviteli végzettségnek? Végezhetek-e pénz­ügyi ellenjegyzést továbbra is, esetlegesen figyelembe véve akár a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §-át is?
3316. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje
Munkavállalónk 1986. július 1-jétől a költségvetési üzem alkalmazásában állt. A rendszerváltást követően a tanácsi fenntartású költségvetési üzem átalakult kft.-vé. Ez a kft. látta el az önkormányzat települési üzemeltetési feladatait. Dolgozónk munkaviszonya a jogutódlást (csak munkáltatói névváltozás) követő változás után nem szűnt meg a költségvetési üzemnél, csak 1994. március 29-én, amikor a kft.-t felszámolták. 1994. március 30-tól pedig az önkormányzat köztisztviselője a mai napig is. A köztisztviselői jubileumi jutalom számításánál figyelembe lehet-e venni a nagyközségi tanács VB költségvetési üzeménél eltöltött időt, valamint a költségvetési üzem átalakulása után a jogutód
kft.-nél eltöltött időt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3317. kérdés Képzettségi pótlék visszavonása
A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése a képzettségi pótlékkal kapcsolatosan az alábbiak szerint rendelkezik. A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása elő­irányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg. Jól értjük, hogy az "állapíthat meg" kifejezés egyben azt is jelenti, hogy a korábbi jogszabály alapján megállapított képzettségi pótlék bármikor visszavonható?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3318. kérdés Közalkalmazotti és köztisztviselői jubileumi jutalom számítása - bérkompenzáció
A jubilleumi jutalom megállapításához figyelembe kell-e venni a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3319. kérdés Víziközmű-beruházás áfalevonása
Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet - XY Zrt. - részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban - 2004. január 1. és 2007. december 31. között - történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3320. kérdés Nemzeti vagyon
Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére