1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulást kiszámlázza 27%-os áfakulccsal (mivel az Áfa-tv. alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül), és a nettó értéket a B402 rovatra könyveljük. Helyesen kezeljük a temetőfenntartási hozzájárulást? Az önkormányzatunk által kiszámlázott piaci helypénzt, közterület-foglalást és a földhaszonbérletet a B402 vagy a B404 rovaton szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Tankerület az alapítvány ingatlanját ingyenesen szeretné használni 15 évig. Az ilyen módon használatba vett ingatlanon 200 millió forintos felújítást hajtana végre. A szerződő feleknek egymással szemben kell-e számlát kibocsátaniuk, illetve szükséges-e a pénzügyi teljesítés? Ebben az esetben a tankerületnek idegen ingatlanon végzett beruházásként kell a felújítást kezelnie? Az ügylettel kapcsolatos aggály az, hogy a megállapodás valódi tartalma szerint ingatlanbérletnek minősül, mivel a tankerület nem kíván bérleti díjat fizetni, annak fejében újítaná fel az ingatlant. Ebben az esetben az alapítvány köteles számlát kibocsátani az ingatlanhasznosításról, a tankerületnek pedig az általa végzett felújítást kell kiszámláznia az alapítvány felé. A számlák egymással szemben beszámításra kerülhetnek. Az alapítvány elszámolja a bérleti díjból származó bevételét, és a felújítások számlázott értékét pedig beruházásként könyvelné. A tankerület a bérleti díjat dologi kiadásként számolja el, az idegen ingatlanon végzett beruházás továbbhárított összegét bevételként. Az idegen ingatlanon végzett beruházást hogyan vezeti ki a könyveiből a tankerület?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?

Kérdés: Az intézetünk közérdekű tevékenységet végez, egészségügyi szolgáltató. Az alaptevékenységére való tekintettel kapunk különböző orvostechnikai eszközöket, melyek a könyveinkbe "Adományozási szerződés" keretében kerülnek be, az adományozó által meghatározott értéken, ennek hiányában az aktuális piaci értéken. Az adományozót terheli áfabefizetési kötelezettség az általa adományozott eszköz értéke után?

Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?

Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?