1440 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?

Kérdés: Önkormányzati képviselők lemondanak tiszteletdíjuk egy részéről az alapítvány és az egyesület javára, mi az ezzel kapcsolatos eljárás folyamata?

Kérdés: Költségvetési szerv esetén a 200 000 forint rekreációs keretösszeg nettó vagy bruttó összeg? Miként alakul az adózás abban az esetben, ha a bruttó keretösszeg 232 500 lesz? 2020-ban mennyi lesz az igényelhető nettó összeg úgy, hogy csak SZÉP kártyára lehet kérni juttatást az egyes juttatási elemeknél az szja által meghatározott éves keretösszegig?

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy – az önkormányzat nevére szóló – telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany által nyújtott szolgáltatás teljesítési helye harmadik országban (a Közösség területén kívül), például az USA-ban van. Az adóalanynak ebben az esetben, kizárólag a 91. sor kitöltése céljából be kell nyújtania az áfabevallást adatszolgáltatás céljából? Ugyanez a kérdés merül fel, ha a szolgáltatásnyújtás nem az Áfa-tv. 37. §-a alapján esik külföldre.

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?

Kérdés: A 2020-as foci-Eb-t az UEFA és 12 európai város – köztük Budapest – rendezi. Budapesten lesz három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő mérkőzés. Elképzelhető, hogy a tornán a magyar válogatott is részt vesz majd. Kérdés, hogy adhat-e adómentesen a munkáltató az Európai Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: UEFA) által megrendezésre kerülő 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság (a továbbiakban: Eb) budapesti mérkőzéseire belépőjegyet a munkavállalónak?

Kérdés: Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság egy olyan vendégházat (szálláshelyet) üzemeltet, amelyben elsődlegesen az önkormányzat vendégeit szállásolják el térítésmentesen, s emellett az épületben szabadon maradó szobákat a maximális kihasználtság érdekében a társaság hasznosítja, gyakorlatilag panzióként működteti a megfelelő engedélyek birtokában. A társaság – mivel a tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot – alanyi adómentes. Értesüléseink szerint 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kérdésem az, hogy azok az adóalanyok is kötelezettek turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére, akik/amelyek alanyi adómentességet választottak?