659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló ingatlan/épület eladására 2021. évben adásvételi szerződést kötött egy vállalkozással. A szerződés értelmében a vállalkozás első lépésben foglalót fizet, majd a vételár fennmaradó részét 2021. december 15-ig bezárólag egy összegben megtéríti. A foglaló az önkormányzat részére meg is érkezett, a beérkező foglalóhoz az önkormányzat elkészítette az előlegszámlát. A vételár fennmaradó részét azonban, szerződéstől eltérően, a vállalkozás nem egy összegben, hanem részletekben törlesztgeti, hiába szól a szerződés szerinti követelés adott évre, a vételár megfizetése át fog húzódni a következő költségvetési időszakra. Fentiek alapján szükséges-e az alapszerződés módosítása, továbbá a beérkező részletfizetésekhez kell-e az önkormányzatnak számlát kibocsátani, illetőleg a végszámla kiállítása, jelen feltételek mellett, mikor esedékes?

Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?

Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulást kiszámlázza 27%-os áfakulccsal (mivel az Áfa-tv. alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül), és a nettó értéket a B402 rovatra könyveljük. Helyesen kezeljük a temetőfenntartási hozzájárulást? Az önkormányzatunk által kiszámlázott piaci helypénzt, közterület-foglalást és a földhaszonbérletet a B402 vagy a B404 rovaton szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a köztisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. 2021-ben nettó 400 000 forintban állapította meg, a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozta meg, ami 38 650 forint esetében 193 250 forint. Hivatalunknál jelenleg bruttó 64 450 forint az illetményalap, mely esetében bruttó 322 250 forint éves cafeteriakeret kerülhetne megállapításra. Jogosan kerülhet megállapításra az előbb említett keretösszeg, illetve annak adózása a továbbiakban hogyan alakulna?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?

Kérdés: Kórházunk nővérszállót üzemeltet, melyben az intézmény dolgozói részére szolgálati lakás formájában biztosít szállást. A kórház "S" adókódot választott, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre az adómentesség helyett adókötelessé tételt választott. Az Áfa-tv. III. számú mellékletének II/5. pontja szerint 5%-os áfamérték alkalmazható-e a nővérszálló által nyújtott szállásszolgáltatás nyújtásra? Ha nem, milyen áfamértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni számvitelileg az önkormányzat augusztus 20-i rendezvényén nyújtott előadó-művészeti szolgáltatást, illetve van-e adóvonzata? A zenei szolgáltatásról a vállalkozó számlát állított ki.

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.

Kérdés: Önkormányzatunk falunap keretében a részt vevő látogatók között wellness-szállás-utalványt sorsolt ki. Az utalvány megvásárlását és annak átadását a nyertes részére hogyan kell könyvelni, illetve van-e valamilyen adóvonzata?