228 talált cikk a kata kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Munkatársunk kötelező mérlegképes továbbképzésen vett részt Budapesten. Utazását a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rend. 7. § (1) bekezdésében meghatározott 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével oldotta meg. Kérdésünk, hogy az intézmény a kedvezményes menetjegy árát elszámolhatja-e a dolgozónak belföldi kiküldetésként (kiküldetési rendelvény alapján, a menetjegy csatolásával)?

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?

Kérdés: Intézményünknél 2 fő részt vett egy rendezvényen (továbbképzésen). A számlában az alábbiak szerepelnek: – felnőttoktatás, – vendéglátás. Hogyan kell könyvelni? A felnőttoktatást egyéb dologi kiadásokra? A vendéglátást belföldi kiküldetésre és egyéb adóköteles természetbeni juttatásként személyenként (étkezési számla alapján) kell jelenteni a MÁK-nak?

Kérdés: Gimnáziumban teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros tanárt, aki az ehhez szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közoktatási tv. szerint a 40 órás munkaidejéből 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a munkaidő többi részében ellátja – a könyvtár zárva tartása mellett – a Közoktatási tv. harmadik rész B) II. 10. pontjában felsorolt feladatait. A szóban forgó pedagógus könyvtáros tanári végzettsége mellett középiskolai számítástechnika-tanári végzettséggel is rendelkezik, ezért részére számítástechnikai pótlékot állapítottunk meg – mivel a könyvtári nyilvántartási rendszerhez ezen ismereteit is hasznosítja. Természetesen az illetménytáblába sorolását is egyetemi végzettsége alapján végeztük el "H" fizetési osztályba. Könyvtáros tanárunkat az intézmény vezetője egyetemi végzettsége alapján megbízta informatikaórák tartásával és osztályfőnöki teendők ellátásával. Kérdésünk: – A könyvtáros pedagógus informatikatanítási és osztályfőnöki feladatait túlóra keretében láthatja el (kinevezésében: könyvtár, informatika szakos pedagógus megjelöléssel), vagy ezek a feladatok számára egy további jogviszonyban való foglalkoztatást jelentenek, arányosan meghatározva a bért a megtartott órák alapján? – A könyvtáros tanár számítástechnika-tanári végzettségét további szakképesítési illetménynövekedéssel [Kjt. 66. § (4) bekezdés], vagy számítástechnikai pótlékkal kell-e elismerni? Informatikatanárként hasznosítja a könyvtárosi végzettséget. Ha további jogviszonyban kell foglalkoztatni, jár-e neki a további szakképesítés utáni illetménynövekedés?

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?

Kérdés: Melegétkezési jegyeket kívánunk 10-15 millió Ft értékben előre vásárolni 2009. évre. A jegyeket leltárba vesszük év végén, és 2009-ben havonta az adójogszabály adómentes értékével azonosan átvétel igazolásával átadják munkatársainknak. Kérdésünk: a 2009. évre előre megvásárolt étkezési jegyeket melyik főkönyvi számlán számoljuk el, a mérlegben kell-e szerepeltetni, ha igen, hol? Készlet, értékpapír? El kell határolni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk felesleges eszközeit felajánlja a többi önkormányzati intézménynek. Kell-e áfát fizetni a térítésmentes átadás esetén? Ha kell, mi az áfa alapja?

Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?