2504 cikk rendezése:
301. cikk / 2504 Alapítvány létrehozása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
302. cikk / 2504 Gyógyászati segédeszközök bérbeadása
Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?
303. cikk / 2504 Munkaköri leírások
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.
304. cikk / 2504 A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
305. cikk / 2504 Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások
Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
306. cikk / 2504 Elévülés
Kérdés: Adóellenőrzés során a NAV igazgatósága 2021-ben megállapította, hogy egy korábbi időszakban nem igényeltünk vissza számunkra jogosan járó általános forgalmi adót. A megállapítást tartalmazó határozatban mulasztási bírságot is kiszabtak, mellyel nem értettünk egyet, ezért fellebbeztünk. A másodfokú határozat elutasította a fellebbezést, helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú határozat megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfok, visszajár az áfa, ugyanakkor jelezte, hogy mivel a másodfokú határozat kiadása átcsúszott a következő évre (2022), a kiutalást nem lehet teljesíteni, mert az elévült. Hogyan szerezhetnék vissza a jogosan járó áfát?
307. cikk / 2504 Önkormányzati támogatások elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a törvényi előírások szerint átadta vagyonkezelésbe a nyolc évfolyamos általános iskoláját a tankerület részére. Azonban minden évben az önkormányzat a költségvetésében biztosít előirányzatot az iskola szakmai működésének támogatására. Tanulmányi versenyek és sportvetélkedők megszervezését és díjait, jutalomkirándulásokat, kis értékű tárgyi eszközök beszerzését fizeti ki. Az iskola a számlát az önkormányzat nevére állíttatja ki. Az előbbiekben felsorolt kiadások könyvelése során melyik kormányzati funkció használata a helyes? Eddig mi a 082092 kormányzati funkcióra könyveltük, mert "megfelelőbbet" nem találtunk. Az oktatással kapcsolatos COFOG-okat (0912 és 0921) véleményünk szerint mi már mint önkormányzat nem használhatjuk.
308. cikk / 2504 Valutapénztár árfolyam-különbözete
Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?
309. cikk / 2504 Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
310. cikk / 2504 Játszótéren elhelyezett játszóeszközök nyilvántartása
Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?
