Költségvetési intézmények átalakulása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, ez év november 1-jétől három költségvetési intézményünk beolvadással átalakul. Két intézmény esetében, amelyek megszűnnek, beszámolót kell készíteni, van-e egyéb könyvelési teendőnk? A harmadik intézmény, a jogutód esetében kérem, részletesen leírni szíveskedjenek a szükséges számviteli elszámolásokat.
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv megszűnéssel kapcsolatos sajátos könyvelési feladatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XV. fejezetének A) pontja tartalmazza.A megszűnéssel kapcsolatos könyvelési teendő az esetlegesen elszámolt értékhelyesbítés kivezetése és a korrigált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Tankerület vagyonkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv a vagyonkezelő. A vagyonkezelt ingatlanon a tulajdonos (önkormányzat) végzett felújítást, amely számviteli elszámolására vonatkozóan a következő kérdéseink vannak:
1. A tulajdonos önkormányzat európai uniós forrásból (TOP) finanszírozta az általunk vagyonkezelt épületen elvégzett felújítást. 2020. június hónapban kaptunk egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt kéri, hogy 2020. 01. 01. napjával aktiváljuk rá az épületre a felújítás összegét, mivel az önkormányzatnak nincs lehetősége erre.
2. Alapesetben mikor és milyen dokumentáció alapján történhet meg szabályosan a felújítás összegének átadás-átvétele az önkormányzat és a tankerület között?
3. A kapcsolódó időbeli elhatárolást az önkormányzat veszi fel a könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeztek-e arról, hogy esetleges jövőbeni beruházás, felújítás esetén mi legyen az eljárásrend.3. Az önkormányzat utólagosan, de a költségvetési éven belül értesítette a tankerületet a végrehajtott felújításról, így ez véleményünk szerint a hibás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] ...előleg- és végszámla egyben.Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kormányzati szektorba sorolt szervezetek adatszolgáltatása

Kérdés: A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknek az Ávr. 5. sz. mellékletének 3. és 24-25. pontjai szerinti adatszolgáltatást kinek, milyen formában kell teljesíteni? A jogszabály tartalmazza, hogy az államháztartásért felelős miniszternek kell megküldeni. Ez azt jelenti, hogy az elfogadott számviteli beszámolót a jogszabályban meghatározott egyéb kiegészítésekkel együtt a tulajdonosi joggyakorló jóváhagyását követően tértivevényes levél formájában szükséges megküldeni a Pénzügyminisztérium részére?
Részlet a válaszából: […] ...sorolt egyéb szervezet számára az Ávr. 5. melléklete által előírt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség a Pénzügyminisztérium Költségvetési Összefoglaló Főosztályának Államháztartási Módszertani és Statisztikai Osztálya részére küldhető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Pótszabadság a közszférában

Kérdés: A veszélyhelyzet ideje alatt több dolgozónk home office-ban dolgozott heteken keresztül. Azoknak a dolgozóknak, akik továbbra is a munkahelyükön végezték munkájukat – költségvetési fedezet hiányában –, jutalomként differenciáltan "pótszabadságot" szeretnénk adni. Van ennek valamilyen jogi akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...szerint költségvetési szerv nem adhat a közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők részére pótszabadságot a törvényi mértéket meghaladóan. Ugyanakkor az már munkáltatói mérlegelés körébe tartozik, ha a munkáltató az adott napot igazolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] A munkaruházati termékek fogalmát az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 9.2. pontja határozza meg. A felsorolásban szerepel többek között az egyenruha, formaruha és a jogszabály alapján adott ruházat.A munkaruha az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése szerint nem bevétel, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Részesedésvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy kft.-t, az ügylet költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti helyes könyveléséhez kérnénk segítséget.
Részlet a válaszából: […] ...(beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).A költségvetési számvitelben a K65. Részesedések beszerzése rovaton kell elszámolni a részesedés bekerülési értékébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felmentési idő kezdete nyugdíjazásnál

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott, 1956. 06. 18-án született férfi, aki a törvény szerint 64 év és 183 nap után nyugdíjjogosult, mikortól jár neki a felmentési idő? Amikor nyugdíjasnak minősül, addigra már a felmentési idejét le is kell töltenie?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, a munkáltató arról mérlegelési jogkörében dönthet. A közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket ugyanakkor a központi költségvetési szervek esetében figyelembe kell venni.(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ellátási szolgáltatás számlázása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati fenntartású költségvetési szervként látjuk el a címben jelzett önként vállalt feladatot. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha az ellátott térítési díjáról szóló számlát minden esetben az ellátott nevére állítjuk ki, még akkor is, ha az adott térítési díj egy részét az ellátott egy vagy több hozzátartozója fizeti? Meg kell bontani a számlázást oly módon, hogy az ellátott által fizetett részt az ellátott részére számlázzuk, a hozzátartozó(k) által fizetett részt/részeket pedig a hozzátartozó(k) részére? Az ellátottakkal minden esetben megállapodást köt az intézmény, melyben a térítési díj megfizetésének arányairól az ellátottak és a hozzátartozók nyilatkoznak.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja alapján a számla kötelező adattartalma a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybevevője az ellátott. Az igényvevőnek, vagyis a számlán szereplő vevőnek nem kell feltétlenül egybeesnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Hétvégi hazautazás költségtérítése I.

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozója hétvégi hazautazáskor elszámolható személygépkocsi--költségeinél kinek a tulajdonában kell lennie az autónak ahhoz, hogy a munkáltatónál tudja érvényesíteni a hazautazás költségét (milyen dokumentummal kell igazolni a fentieket)?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan. Amennyiben a hazautazás tömegközlekedési eszközzel történik, a bérlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
53
54
55
255