437 talált cikk a kötelezettségek kifejezésre

Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja értékesíteni fogja az üzletrészét. 2025 májusában, a 2024. adóévre vonatkozó beszámoló és osztalék jóváhagyásának időpontjában a társaság tagja volt. Ezt követően, 2025. júliusban értékesíti az üzletrészét, azonban az osztalék az üzletrész értékesítésének időpontjáig nem kerül részére kifizetésre. Ennek a helyzetnek a kezeléséről sem a társasági szerződés, sem az üzletrész értékesítéséről szóló szerződés nem tartalmaz rendelkezést. Osztalék jogcímén kell az adófizetési kötelezettségeket a feleknek megállapítani?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv, egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó alkalmazottja kérheti-e a havi illetményének készpénzben történő kifizetését?

Kérdés: 2025. január 1-jével a képviselő-testület döntése alapján szervezetünkből a sporttal kapcsolatos szervezeti egység beolvadásos jogutódlással átkerült egy másik költségvetési szervbe. A decemberi számlákat és a bérekkel kapcsolatos könyvelési anyagot melyik intézmény könyveiben kell helyesen szerepeltetni? A testületi döntés alapján a mi szervezetünk kormányzati funkcióiból január 1-jével már kivezették a sporttal kapcsolatos funkciókat. A decemberi bér a szervezetünk bérfeladási anyagában szerepel a MÁK-feladási alapján.
Helyes-e az, hogy a decemberi számlákat az intézményünkben szállítói hátralékként tüntettük fel, majd a kötelezettségeket átadjuk a jogutód intézménynek, és ők teljesítik pénzügyileg?

Kérdés: Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?

Kérdés: Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?