121 talált cikk a közteher kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek ünnepélyes megnyitóján szeretnénk fellépőket szerepeltetni és helyi termékek ingyenes kóstolóját biztosítani a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat a fellépő(k) és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlá(ka)t fogja befogadni. A rendezvény ingyenes (nem lesz belépőjegy), és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A rendezvény kapcsán felmerülő fellépőkkel és termékek kóstolásával kapcsolatos költséget egy nonprofit kft. állná abban az esetben, ha az önkormányzat tovább tudná számlázni az említett kiadásait 8230 (Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEÁOR-kóddal.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:
1. A 8230 TEÁOR-kód felvehető az önkormányzat részéről? Ha igen, a MÁK-nál kell kezdeményezni, és automatikusan a NAV-nál is végbemegy a módosítás?
2. Ha a TEÁOR-kódot felvette az önkormányzat, továbbszámlázhatja a fentiek szerinti költségeket?
3. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfás. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés: Az önkormányzatunk adna 20.000 Ft értékben ajándékutalványt a dolgozóinak, melyet egy meghatározott üzletben vásárolhatnának le. Az ajándékutalványokat megvásárolja az önkormányzat. Adózási szempontból milyen költségekkel járna ez?

Kérdés: Települési önkormányzat támogatást kíván nyújtani annak a többcélú kistérségi társulásnak, amelynek maga a település is tagja. A település arra ad támogatást, hogy a társulás azt valamilyen kulturális szolgáltatás igénybevételére fordítsa a kistérség részére. A társulás összesen 300.000 Ft összegben 1000 db belépőjegyet kíván ebből vásárolni egy, a településen működő történeti-kulturális emlékparkba. A társulásnak általa fenntartott intézménye nincs. Ezeket a belépőket terv szerint átadná a többi önkormányzat részére, az önkormányzatok pedig adott esetben az intézményeik dolgozói részére. A fentiek szerint adott juttatás adómentes-e mind a társulás részéről, mind az önkormányzat részéről? Amennyiben adómentes, akkor kell-e számfejteni a KIRA-rendszerben az adott dolgozó részére mint adómentes juttatást, vagy elegendő átvételi jegyzéken átadni?

Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít. Az épület régi, adómentességet választottunk. (Az önkormányzat áfaalany.) Az önkormányzatnak az ingatlanértékesítésből származó bevétel után van más fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja ingatlant ad bérbe. A jövedelem megállapításához a tételes költségelszámolást választotta. Az építményadót el lehet-e számolni költségként, ha igen, milyen esetben? Az építményadóról szóló határozatban az áll, hogy azért kell fizetni, mert a tulajdonos nem lakik állandó lakóhelyként a lakásban.

Kérdés:

Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?

Kérdés: 2025. 06. 30. fordulónappal önkormányzati költségvetési szerv (óvoda) jogutóddal, beolvadással szűnik meg. A munkavállalókat a jogutód szerv átveszi. A MÁK KGR-K11 rendszerébe a megszűnő intézmény beszámoló űrlapjai a fenntartó megszüntetéséről szóló határozatai alapján automatikusan kerülnek be a rendszerbe, vagy kérni kell azt? A 06. havi bért csak júliusban tudjuk könyvelni, tehát ebből következtetve a megszűnő beszámoló csak 08. 20-án kerülhet benyújtásra?