2336 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati forrásból 25 fő részére 4 nap 3 éjszaka szállás és étkezés 950.000 forint plusz utazási költségre 1.050.000 forint támogatást nyert. A szervezett utazáson hivatali dolgozók és képviselők vesznek részt. Milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?

Kérdés: 1. Polgármester illetményének megállapítása során milyen dátum lakosságszámát kell figyelembe venni? Véleményünk szerint a központi statisztikai hivatal által hivatalosan közzétett tárgyév (választási év) január 1-jei állapotának megfelelő lakosságszám a mérvadó.
2. A polgármester illetményének megállapítását követően, amennyiben az 5 éves ciklus alatt a lakosságszám tovább emelkedik, emelhető-e a polgármester illetménye, ha az emelkedést követően új fizetési sávba kerülne?
3. A polgármester 2002 óta tölti be a főállású polgármesteri tisztségét, az idei évben is sikeresen újraválasztották a 2024–2029 ciklusra. 2025 októberében betölti a nyugdíjkorhatárt, így a főállású polgármesteri tisztségét nyugdíj mellett fogja ellátni főállású polgármesterként. 2027 októberében 25 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kifizethető-e részére a jubileumi jutalom, amennyiben igen, milyen dátummal?

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?

Kérdés: Óvodában pedagógiai asszisztensként 2023. 10. 16. napján felvettünk egy kollégát, aki tanítói diplomával rendelkező pedagógus (3 év 1 hónapig dolgozott iskolában). Az oktatási hivatal jelezte az óvodának, hogy nem jó a besorolása. A Púévhr. 37. és 42. §-a alapján elképzelhető, hogy már a felvételkor gyakornok besorolásba kellett volna tenni ezt a tanítót amiatt, hogy tanító a végzettsége? Függetlenül attól, hogy kifejezetten pedagógiai asszisztensként lett felvéve és alkalmazva? Illetve a NOKS-dolgozónál nézni kell a 6 év szakmai gyakorlatot? Mert ha át is kell sorolni, akkor még kérdés az is, hogy Gyakornok vagy Pedagógus I. lesz?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalóink képernyő előtt végzik a munkájukat. A Költségvetési Levelek 358. számában a 6327-es számú kérdésre adott válaszukban említik az adómentes szemüveg-költségtérítést, amit a minimálisan szükséges éles látást biztosító szemüveghez kaphat a munkavállaló. Még ha a szemész szakorvos meg is mondja, hogy mi a „minimálisan szükséges”, azt ki mondja meg, hogy ez minimálisan mennyibe kerül? A szemüvegárakat kutatva igen sokféle áron lehet megkapni a „minimálisan szükséges szemüveget”. A munkáltató által fizethető összeget szabályozza le a munkáltató egy alapos piackutatás után?

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 106. §-a alapján a köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott óvónők iskolakezdési támogatásra jogosultak. A fenntartó, jelen esetben az önkormányzat, visszautasíthatja-e a kérelmet forráshiányra hivatkozva, illetve mérlegelheti-e, hogy nem a mindenkori minimálbér 45%-át, hanem annál kevesebbet ítél meg?

Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?

Kérdés: Egyik férfi munkatársunk 35 éve dolgozik intézményünkben, 2024 novemberében eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, betölti a 65. életévét. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény alapján jogviszonyát felmentéssel kéri majd megszüntetni. A felmentési idő 8 hónap lesz. Akkor is jogosult lesz a munkatársunk a felmentési időre, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor (2024 novemberében) nem megy el nyugdíjba, hanem pl. 6 hónapon belül bármikor és visszamenőlegesen (2024 novemberétől) igényli a nyugdíját? Ha igen, akkor azt mikortól kezdheti meg? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől (2024. november) vagy a nyugdíjigénylés beadásának napjától, azaz pl. hat hónappal az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.