402 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
– saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
– kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
– az alkalmazásában álló művészek,
– valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?

Kérdés: Önkormányzat önálló költségvetési szervén belül (nem intézményként, hanem feladatként) a 082092 COFOG-on szerepel egy közművelődési és közönségkapcsolati szakember közalkalmazotti jogviszonyban. Mivel nem önálló intézményben foglalkoztatott, ezért továbbra is közalkalmazottként került foglalkoztatásra. Érettségivel és 54 345 02 OKJ képzéssel (közművelődési és közönségkapcsolati szakember, Közművelődési szakember II. szakirány) rendelkezik, hová kell besorolni?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy helyi védettség alatt álló – nagyon rossz állapotban lévő – régi épület, ami jelenleg üresen áll. Önkormányzatunknak jövőbeni tervei között szerepel az épület felújítása és az ingatlanon bérlakások kialakítása. Önkormányzatunknak van egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő, településüzemeltetésre létrehozott korlátolt felelősségű társasága. Ötletként merült fel, hogy a képviselő-testület átadja ezt a helyi védettség alá eső ingatlant a kft.-jének annak érdekében, hogy a 2019. év végén életbe lépett kedvező adóváltozásokat ki tudja használni. A tulajdon átadását követően a kft. végezné az ingatlan felújítását és hasznosítását. Kivitelezhető-e a fent leírt "ötlet", és az önkormányzat milyen módon, milyen feltételek mellett adhatja át ezt az ingatlant tulajdonba a kft.-jének, illetve ennek esetlegesen van-e többletköltsége?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.

Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, mi is, illetve a költségvetési szerveink is pályázati támogatásokat nyertünk el gyerekek táboroztatására. Általában a táboroztatással felmerült költségeket (mint szállás, étkezés) az ellátottak juttatásai soron szoktuk könyvelni, viszont nem mindig fedezi a pályázati támogatás, ezért a költségvetésünkből fedezzük a különbözetet. A támogatói okirat szerint (költségvetés) viszont csak személyi juttatásokon vagy dologi kiadásokon tudunk költségeket elszámolni. Ebben az esetben a táborozáshoz kapcsolódó szállást, étkezést egyéb dologi kiadásokon könyvelhetjük-e, vagy inkább reprezentációs költségre? Mivel gyerektáboroztatásról van szó, ezért inkább a dologi kiadásokon belül tartanánk megfelelőnek. Jól gondoljuk?

Kérdés: Központi költségvetési szerv iskolások részére versenyt szervez. A helyezést elért diákoknak díjakat ad át tárgynyeremények, ajándékutalványok formájában. A rendezvényen cateringszolgáltatást is igénybe veszünk, diákok és bírálók részére egyaránt. A központi támogatásból beszerzett ajándékokat milyen rovaton számoljuk el? A cateringszolgáltatást reprezentációként kell-e elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Egy egyházi jogi személy kezdeményezte az önkormányzatnál a jelenlegi ingatlanok igénybevételét biztosító használat jogcímének haszonélvezeti jogra történő módosítását akként, hogy az önkormányzat az ingatlanok 1/1 tulajdoni hányadán és az ingóságokon 25 évre ingyenesen haszonélvezeti jogot alapít. A haszon--élvezeti jog földhivatali bejegyzését követően az önkormányzatnak a nyilvántartásaiban hova kell átsorolni az ingatlanjait, melyek jelenleg üzemeltetésre átadott eszközökként vannak nyilvántartva?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kapott a Belügyminisztériumtól turisztikai központ létesítésére. A támogatás tárgyát képező feladat érdekében felmerült beszerzések, szolgáltatások árában általános forgalmi adó vonatkozásában adólevonási joggal nem élt. A központ üzemeltetése során bevétele keletkezik önkormányzatunknak szálláshely-üzemeltetésből, motorcsónak--bérbeadásból. A központ működtetésével kapcsolatban felmerült közüzemi díjak áfája levonásba helyezhető-e? Az üzemeltetés során felmerülő egyéb tárgyi eszközök beszerzése (pl.: textíliák, konyhai eszközök), amelyek már nem a támogatás terhére kerülnek megvásárlásra, illetve a mindennapi működéshez szükséges beszerzések (pl.: tisztítószerek) áfája levonható-e?