863 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?

Kérdés: Nevezett dolgozónk jogviszonyai:
1982. 01. 11. – 1982. 08. 23.; csecsemőotthon (felmondás a dolgozó részéről),
1982. 08. 30. – 1983. 01. 05.; cukorgyár (munka-viszony megszűnt),
1983. 01. 17. – 1991. 02. 28. mgtsz (felmondás a dolgozó részéről),
1991. 03. 11. – 2008. 08. 31.; polgármesteri hivatalon belül élelmezésvezető, képesítés nélküli óvónő, dajka, majd bölcsődei gondozónőként dolgozott.
2008. 09. 01-től szociális alapszolgáltatási központ, ahol társulás keretében mint kisgyermeknevelő dolgozik a helyi bölcsődében. Jelenleg is ezt a munkakört tölti be. 2012-ben megkapott egy elmaradt 25 éves és egy 30 éves jubileumi jutalmat, mivel a jubileumi jutalom idejének megállapításánál az 1982. 02. 06. kezdeti idő lett beszámítva. Jogos volt-e ennek a kifizetése? Ha igen, akkor 2022-ben ki kell fizetni a dolgozónak a 40 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi polgárőr-egyesülettől térítésmentesen átveszi a térfigyelő kamerarendszert. A rendszer könyv szerinti értéke 0 forint. A kamerarendszer áfa szempontjából minősülhet-e közcélú adománynak?

Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. – 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. – 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. – 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. – 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?

Kérdés: Az intézetünk közérdekű tevékenységet végez, egészségügyi szolgáltató. Az alaptevékenységére való tekintettel kapunk különböző orvostechnikai eszközöket, melyek a könyveinkbe "Adományozási szerződés" keretében kerülnek be, az adományozó által meghatározott értéken, ennek hiányában az aktuális piaci értéken. Az adományozót terheli áfabefizetési kötelezettség az általa adományozott eszköz értéke után?

Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?

Kérdés: Költségvetési intézmény esetében részt vehet-e a leltározásban a leltár előkészítéséért felelős személy, aki intézményünk esetében az analitikus könyvelő?

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?

Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul – különösen az ingyenesen étkező gyermekek esetében –, hogy a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatti távolmaradása esetén nem mondják le az óvodai vagy iskolai étkeztetést, így az étel előállításra kerül. Az őszi-téli időszakban az ilyen "feleslegesen" lefőzött étel adagszáma akár a napi 10-15 adagot is elérheti, amely előállítási költsége intézményünk esetében éves szinten már jelentősnek mondható. Ha a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatt nem vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, és nem mondja le az étkezést, ételhordóban elviheti-e az ételt a szülő vagy a törvényes képviselő? Ebben az esetben számításba vehető-e a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás igénylésénél? Amennyiben igen, kell-e igazolni, illetve hogyan igazolható az igénybevétel/elvitel ténye? Ha az állami támogatásnál nem vehető számításba, akkor az intézménynél a "feleslegesen" lefőzött étel miatt keletkezett többletköltség áthárítható-e – az egyébként ingyen étkező – gyermek szülőjére vagy törvényes képviselőjére, mivel neki felróható okból keletkezett a többletköltség? Ha igen, milyen jogcímen?

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?