Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] elbírálni. Ugyanakkor a Tny. azt is kimondja, hogy visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állt.A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése azt rögzíti, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:      

Ápolónő besorolása

Kérdés:

Önkormányzatunk működteti a háziorvosi praxist. Az előző ápolónő nyugdíjba vonult, így egy új személyt vettünk fel pályáztatás útján a helyére. Az ápolónőt "D" besorolási osztályba soroltuk a 4/2000. EüM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése, a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok: https://www.kormanyhivatal.hu/download/3/6b/11000/Kepesitesi_kovetelmenyeket_szabalyozo_jogszabalyok.pdf, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 4. pontja alapján, mivel a háziorvosi ápoló munkakör betöltéséhez – álláspontunk szerint – elegendő egy érettségi és egy egészségügyi középfokú szakképesítés. Annál is inkább, mivel a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján nem a dolgozó végzettségét, hanem az általa betöltött munkakört kell figyelembe venni a besoroláshoz. A dolgozónak főiskolai végzettsége van ápoló szakon, így szerinte "F" kategóriába kellett volna besorolni, függetlenül az általa ellátott munkakörtől. Ebben az esetben a háziorvos mellett dolgozó ápolónőt "D" vagy "F" kategóriába kell besorolni?

Részlet a válaszából: […] szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozók munkakörének az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerinti fizetési osztályba sorolásánál – az 1004/2011. Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló kormányhatározatnak megfelelően – az alábbi szintbesorolást kell alkalmazni: 4. "D" fizetési osztályba kell sorolni a 4. MKKR szintnek megfelelő 4.1. érettségihez kötött – OKJ-ban szereplő egészségügyi középfokú szakképesítéshez (részszakképesítéshez) kötött vagy – a szakképesítési listában szereplő szakképesítéssel betölthető munkakört; továbbá 4.2. érettségire és egészségügyi szakképesítésre épülő munkakör betöltéséhez szükséges – OKJ előtti elsőfokú vagy – OKJ-ban szereplő középfokú szakképesítés-ráépülés végzettséggel betölthető munkakört. 5. "E" fizetési osztályba kell sorolni az 5. MKKR szintnek megfelelő végzettséggel betölthető munkakört, amelynek ellátásához 5.1. szakmajegyzékben szereplő 5 éves technikusi, illetve érettségire épülő 2 év képzési idejű végzettség szükséges; továbbá 5.2. azt az emelt szintű végzettséggel betölthető munkakört, mely – OKJ-ban szereplő emelt szintű szakképesítéshez vagy – felsőoktatási szakképzéshez vagy – szakmajegyzékben szereplő ápoló végzettséghez kötött; valamint 5.3. egészségügyi képesítésre és specializációra van szükség, mely lehet – OKJ előtti másodfokú szakosító szakképesítés vagy – OKJ-ban szereplő emelt szintű szakképesítés-ráépülés vagy – szakmajegyzékben szereplő szakasszisztensi végzettség. 6. "F" fizetési osztályba kell sorolni a 6. MKKR szintű főiskolai végzettséghez (BSc) kötött munkakört. Az Önök által is hivatkozott EüM rendelet szerint a háziorvos feladatköréhez kapcsolódó ápolási feladat önállóan körzeti ápolói szakképesítéssel, vagy klinikai szakápolói (körzeti-közösségi szakápoló)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:      

Vízi turizmus infrastrukturális fejlesztése

Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] módosításáról szóló 1042/2013/EU végrehajtási rendeletet (2013. október 7.) és a 2006/112/EK irányelvet.A 2006/112/EK irányelv alkalmazásában az alábbiak tekintendők ingatlannak:a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti, és amely birtokba vehető;b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.Az úszókikötő műszaki követelményeit nem ismerjük pontosan, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy "ingatlannak minősül az a létesítmény, amely nem könnyen lebontható vagy elmozdítható"; ez akkor áll fenn, ha a bontáshoz, mozgatáshoz valamilyen technológiára van szükség (pl. daruk vagy dózerek, más munkagépek). Feltételezzük, hogy az úszókikötő valamilyen tartós módon rögzítve van a víz alatti vagy a part menti földterülethez. Az Európai Bíróság a C 428/02. sz. ügyben kimondta, az a tény, hogy a kikötő területe és a kikötőmedence "egészében vagy részben víz alatt van, nem akadályozza meg, hogy bérbe és haszonbérbe adható ingatlannak minősüljön". Az EUB joggyakorlata alapján az Áfa-tv. alkalmazásában a kikötő, kikötőmedence ingatlannak minősül, és a kikötőhelyek használatának biztosítása – figyelemmel a bérbeadás, -vétel fogalmára, mely szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:        

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból végzett tevékenység, vagyis saját bevétel. A vállalkozás részére végzett takarítási szolgáltatás vállalkozási tevékenységnek minősül. Az alapító okiratot módosítani szükséges, és abban meg kell határozni a vállalkozási tevékenység maximális mértékét. Az alapító okiratba fel kell venni az új TEÁOR-számot. A törzskönyvi kivonatot a Magyar Államkincstár módosítja, és adja át a tevékenységikör-adatokat az adóhatóságnak. Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni a beszámolóban. Ha vállalkozási tevékenységet akar végezni az intézmény, akkor a vállalkozási tevékenység miatt módosítani kell az SzMSz-t, a számviteli politikát és a számlarendet is, és önköltségszámítási szabályzatot kell alkotni. Az alapfeladat és a vállalkozási tevékenység bevételeit és ráfordításait el kell különíteni a könyvekben, az alapfeladat és a vállalkozás maradványát külön kell megállapítani. Az Áhsz. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható. Az Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. De a társasági adónak nem alanya a költségvetési intézmény. A költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:      

Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj

Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."
Részlet a válaszából: […] fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.A fő szolgáltatás jelen esetben a könyvértékesítés. A kérdés szerint a futárszolgálat az intézményük részére állítja ki a számlát, és azt számlázzák tovább a vevő részére. A vevő tehát olyan számlát kap az intézményüktől, amely tartalmazza egyrészt a könyv árát, másrészt a házhoz szállítás költségét. Ilyen esetben a könyvértékesítés 5%-os áfamértékével kell kiszámlázni a szállítási költséget. A futárszolgálat által felszámított 27%-os áfát levonásba helyezhetik.Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel nyilvántartott összeg olyan esetekre vonatkozik, amikor van egy harmadik (a vevőtől és az eladótól) független fél, aki felé el[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:      

Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
Részlet a válaszából: […] jogszabályi előírás hiányában is szükséges és indokolt fizikai leltározás végrehajtása a gazdálkodási feladatok átadása miatt.2. Az önköltségszámítás alapszabálya, hogy a közvetlen költségeket az adott tevékenységre kell elszámolni. Azokat a költségeket osztjuk fel valamilyen jellemző mutató alapján, amelyek a beszerzéskor nem rendelhetők közvetlenül valamely tevékenységhez, illetve egyaránt szolgálnak több tevékenységet. Az anyagköltség elkülöníthető. A védőnői szolgálat által megrendelt anyagokat a védőnői szolgálat költséghelyre, a háziorvosi rendelő által megrendelt anyagokat pedig a háziorvos költséghelyre kell könyvelni. Amennyiben esetleg raktárról történik az anyagok kiadása, akkor a kiadási jegyek alapján kell a megfelelő költséghelyre könyvelni.Amennyiben a takarítási szolgáltatást külső szolgáltatótól rendelik meg, akkor számláztathatják külön a védőnői szolgálat és az orvosi rendelő takarítását, ha ez nem lehetséges, akkor négyzetméter-arányos megosztás lehetséges. Mérőórák hiányában a rezsiköltségek a jellemző mutató alapján pl. fűtésnél fűtött légköbméter, áram, vízfogyasztás esetén négyzetméter, vagy dolgozói és látogatói létszám arányában is megállapítható.A költségfelosztás elveit és módszereit a számviteli politikában, illetve az önköltségszámítási szabályzatban kell meghatározni. Törekedni kell minél pontosabb és az adott tevékenységre jellemző, és annak költségeit a leghitelesebben kifejező mutatószám megtalálására, de a fel nem osztható költségek esetén teljesen pontos elkülönítés nem lehetséges.3. Az alapfeladat és a vállalkozási tevékenység esetében is önköltségszámítással kell alátámasztani a vállalkozási tevékenység kiadásait és bevételeit. A bevételarányos felosztás nem feltétlenül az adott tevékenységre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:      

Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és a) a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy b) a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét. A kötelezettségvállaló így akkor vonható felelősségre, ha pénzügyi ellenjegyzés nélkül, vagy az ellenjegyző írásbeli tiltakozása ellenére, fedezet nélkül vállalt kötelezettséget. Második kérdésükre, miszerint az intézményvezető megkárosította-e az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel, az a válasz adható, hogy megkárosítás akkor történt, ha a végkielégítés fizetése a fentiek megsértésével történt, vagy munkajogilag nem volt alapja. A közös megegyezés a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, lényege szerint a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata arra nézve, hogy a közöttük fennálló jogviszonyt meg kívánják szüntetni. Sem az Mt., sem a Kjt. nem szabályozza részletekbe menően az erről szóló megállapodás tartalmát, de annak értelemszerűen tartalmaznia kell a megszűnés időpontját. Az Mt. szabályozása polgári jogi alapokon, a felek szabad megállapodásának elvén nyugszik, így emellett bármi – így pl. a munkavállalónak fizetendő juttatások – is a megállapodás részét képezhetik. Ennek jogalapját az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése képezi, mely kimondja: "a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet". Ez lényegében a munkaszerződéssel összefüggő valamennyi megállapodásra vonatkoztatható. Ha a munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény, akkor viszont a Kjt. szigorúbb szabályait kell alkalmazni. A Kjt. 2. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A Kjt. pedig nem tartalmaz az Mt. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalthoz hasonló általános felhatalmazást a közalkalmazott javára történő eltérésre. A Kjt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján az Mt. a Kjt. mögöttes joganyagát képezi, vagyis az Mt.-ből mindazok a rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyban is, amelyek alkalmazását maga a Kjt. kifejezetten nem zárja ki. Márpedig az Mt. 43. §-a (1) bekezdésének alkalmazását kizárja a Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése – tehát a Kjt. szabályai alapvetően kötelezőek, csak ott lehet tőlük megállapodással a közalkalmazott javára eltérni, ahol ezt maga a Kjt. kifejezetten lehetővé teszi. A Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:      

Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés:

Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] gyermekjóléti természetbeni ellátásnak minősül, amelyet a Gyvt. 21/A. §-ának (3) bekezdése szerint "a települési önkormányzat biztosít az általa fenntartott bölcsődében (...) és óvodában". Azon az alapon tehát, hogy a gyermekétkeztetés nem köznevelési, hanem gyermekjóléti ágazati feladat, jogszerű, ha az óvoda-bölcsőde intézményben a gyermekjóléti feladatok körébe tartozó bölcsődei ellátási, valamint gyermekétkeztetési feladatot ellátó közalkalmazottak 2024. január 1. után továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradnak. Megjegyezzük, hogy "vegyes célközönségű" étkeztetésre (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) vonatkozóan speciális szabályozás nincs, ezért az érintettekre vonatkozó ágazati szabályozást a munkáltató határozhatja meg. A szociális asszisztens munkakör a 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete alapján a szociális területre tartozó ágazatspecifikus munkakörök közé tartozik, tehát egyértelműen nem köznevelési ágazati munkakör. Attól, hogy a szociális asszisztens segédkezik a szociális étkeztetési feladatokban is, még nem fog konyhai dolgozó munkakört betöltő közalkalmazottnak minősülni. Ennek alapján a szociális asszisztens munkakörben foglalkoztatottra a Púétv. hatálya nem terjed ki. Ezt támasztja alá az is, hogy a Púétv. 158. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "2024. január 1-jével a köznevelési intézményben a) pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés:

A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Részlet a válaszából: […] ismer. A Kttv. nem ad általános felhatalmazást a munkáltató számára, hogy a benne foglalt díjazási jogcímekhez képest eltérőeket állapítson meg (csak arra van lehetőség, hogy munkáltatói mérlegelési jogkörben olyan díjazási formákat állapítsanak meg, amelyeket a törvény kifejezetten lehetővé tesz, ilyen pl. a személyi illetmény, a képzettségi vagy munkaköri pótlék). Célfeladatként csak olyan rendkívüli, célhoz köthető feladat állapítható meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A rendkívüli munkáért a köztisztviselőt szabadidő (rendszeresen rendkívüli munkát végző köztisztviselőt szabadidő-átalány) illeti meg a Kttv. 98. §-a alapján. A rendkívüli munkavégzésért a Kttv. pótlékot nem állapít meg, csak az éjszakai (22–06 óra közötti) munkavégzésért jár pótlék. A fentiek alapján a közszolgálati jogviszonyra tekintettel – álláspontunk szerint – az önkormányzati rendelet nem határozhat meg "anyakönyvi eseményért" járó külön díjazást, ezért annak könyvelése sem történhet meg jogszerűen. Javasolható a munkaidőn túli, illetőleg "kiszállással járó" anyakönyvezetői feladatokért a Kttv. által lehetővé tett szabadidő, esetleg éjszakai vagy munkaköri pótlék, vagy esetleg céljuttatás jogcímén ellentételezést biztosítani. Továbbá az a kitétel, miszerint a díjazást "annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt", álláspontunk szerint önmagában is problémát jelent, hiszen a közszolgálati jogviszony alapján járó díjazást a munkáltatónak kell számfejtenie, tehát annak a hivatalnak, amellyel az anyakönyvvezető jogviszonya fennáll. Végezetül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:      

Szolgálati elismerés

Kérdés:

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Részlet a válaszából: […] 2012. február 29. között a Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban, – a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, – az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, – az Eszjtv., a Ktv., a Ktjv. és a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, – a Hszt. szerint a rendvédelmi szerveknél szolgálati jogviszonyban, – a Hszt. szerint a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyban, – a Hjt. szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban, – a Hajtv. szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, – a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban vagy polgári szolgálatban, – a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, – a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, – a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt. A felsorolás alapján a munkaviszony csak bizonyos munkáltatókkal történt fennállása esetén számítható be a szolgálati elismerésre jogosító időbe, így, ha a munkáltató az Eszjtv., a Kjt., a Ktv., a Kttv., a Ktjv., Kit., a Bjt. vagy az Üjt. hatálya alá tartozott. Kérdés az, hogy a háziorvos vállalkozása, mint munkáltató, ezen törvények, azaz elsődlegesen az Eszjtv. hatálya tartozó jogalany-e. Az Eszjtv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint: "E törvény hatálya kizárólag – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont – az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra (...) terjed ki." Az Eszjtv. 1. §-ának (6) bekezdése az állami és önkormányzati fenntartóhoz tartozó szolgáltató mellett a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központot, az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
10