Intézményi gyermekétkeztetés

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
Részlet a válaszából: […] adómentes. Ha azonban pénzbeli juttatást ad az önkormányzat, anélkül, hogy az a szociális rendeletében benne lenne, arra nincs adómentességi jogcím, sem az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 1.3., sem a 8.1. pontjának nem felel meg, ezért egyéb jövedelemként adóköteles.3. Ha az intézmény kiszámlázza egyrészt az önkormányzatnak, másrészt a fizetős szülőknek az étkezési térítési díjat, vagyis ingyenes étkezője nem lesz, akkor a teljes élelmezési áfát levonhatja. Abban az esetben, ha ingyenes étkezők is vannak, akkor adagszámarányos megosztással tudja a beszerzések áfáját levonni, ahol a levonható áfa a fizetős (önkormányzat is) és az összes adagszám arányában állapítható meg.4. Az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult, mivel nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat. Az önkormányzat a kapott számlát az Áhsz. alapján köteles adóalapra és áfára bontva könyvelni, azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben.5. Igen, helyes, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción számolják el, de a K355 Egyéb dologi kiadások rovaton nem számolhatnak el vásárolt szolgáltatást. A K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton a pénzben nyújtott ellátásokat lehet elszámolni, a természetbeni szociális ellátások esetében a beszerzésekre a K3 Dologi kiadások megfelelő rovatai alkalmazandó, jelen esetben a vásárolt élelmezés K332 rovaton.6. Igen, helyes, hogy az intézménynél a bevételt a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és a B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon kell elszámolni.Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklete II. részének 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR'15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka.Az üzemi, munkahelyi és közétkeztetés statisztikai besorolása TESZOR'15 56.29.20, így nem tartozhat az 5 százalékos adómérték alá, az az általános 27 százalékos adókulccsal adózik. A közétkeztetés után nem kell turisztikai hozzájárulási adót fizetni, és közétkeztető intézményeknek nem kell online pénztárgépet tartani, mindez abból következik, hogy nem az 5%-kal adózó vendéglátási szolgáltatási körbe tartoznak.7. Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége lehet:"a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Óvodapedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2023 augusztusában jogosulttá vált a 40 éves jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom összegének megállapításakor a szakmai ágazati pótlék összegét nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk el? Az azóta hatályba lépő ide vonatkozó rendelkezések szerint szükséges-e újraszámolni a megállapított jubileumi jutalom összegét?
Részlet a válaszából: […] illetmény fogalmának az Mt. szerinti alapbér fogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben (kinevezésben) időbérként (általában havibérként) megállapított, pótlékok nélküli munkabér. Így a jubileumi jutalom alapja is a pótlékok – ideértve a szakmai ágazati pótlékot is – nélküli illetmény volt.Ugyanakkor a Púétv. átmeneti szabályai új helyzetet teremtettek. A Púétv. 157. §-ának (10) bekezdése kimondta, hogy "az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebba) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét". A 157. § (11) bekezdése továbbá kimondta, hogy "a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek".Tehát az ágazati szakmai pótlékot bele kellett számítani a július 1-jétől megemelt illetménybe. Ez alapján a 2023. július 1. után keletkezett jubileumi jutalomra való jogosultsághoz kapcsolódó összeg megállapításakor már az így megemelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] bekezdése értelmében "a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat az Nkt. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményekben a Púétv. 98. §-a szerinti havi illetményben részesülő foglalkoztatott után járó, a Kvtv. 2., 7. és 8. mellékletében rögzített átlagbéralapú támogatások összegeihez képest 2024. évben megemelt fajlagos összegű átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel".Továbbá a 661/2023. Korm. rendelet értelmében: "1. § (1) A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a települési önkormányzatok által fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.(2) A támogatás felhasználásának határideje: 2024. december 31.2. § (1) A támogatás havi összege a települési önkormányzat és a települési önkormányzat társulása által fenntartott óvodákban foglalkoztatottak részére előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi esélyteremtési illetményrész szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Magáncélú telefon- és internethasználat

Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] valamint azt, hogyan határozható meg annak összege. E szerint telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.A törvény ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezi a magáncélú használatot. A magánhasználatot tételes kimutatással, a hivatali és magáncélú használat elkülönítésével és az igazolt magánhasználat megfizettetésével lehet kizárni.A kifizető az Art. 7. §-ának 31. pontja szerint az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Közös hivatalunk köztisztviselője 2024. 05. 13-án tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba szeretne vonulni. Vélhetőleg a szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Mi lesz a jogviszony megszűnésének a módja, felmentés vagy öregségi nyugdíjkorhatár betöltése? Illetve, hogy alakul a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt fenntartja.A kérdés alapján a szóban forgó köztisztviselő 2024. május 13-án betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és a szolgálati ideje is meglesz a nyugdíjba vonuláshoz, továbbá maga is kívánja a közszolgálati jogviszonyának megszűnését, tehát nem fog kérelmet benyújtani a jogviszonya további fenntartása érdekében. (Természetesen a nyugdíjjogosultsági feltételeknek való megfelelését a munkáltató felé igazolnia kell.) Ha ez a helyzet, akkor a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a közszolgálati jogviszonya külön munkáltatói intézkedés, felmentő jognyilatkozat nélkül meg fog szűnni (erről a munkáltató csak értesítést ad át, és emellett rendelkezik a munkakör-átadásról és elszámolásról, illetve az igazolások kiadásáról). A nyugdíjasnak minősülésre való hivatkozással történő felmentést akkor kellene alkalmazni, ha az érintett nem a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötött öregségi nyugdíjra, hanem a nők korhatárra tekintettel, 40 éves jogosító idővel igénybe vehető nyugdíjára szerezne[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján – véleményünk szerint – a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] fogalomrendszerébe az "önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazást", nem határozza meg annak fogalmát, tehát kérdésük érthető: joghézagról, nem szabályozott kérdésről van szó. Az általános munkajogi rendelkezések [Mt. 143. §] bérpótlék jogcímet határoznak meg a többletmunka ellenértékeként – szabadidő mellett vagy helyett – kifizetendő díjazási formára, de sem a Kttv., sem az Aktv. nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Az bizonyos, hogy a kifizetés alapja a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, tehát nem külön jogviszony. Ennélfogva – álláspontunk szerint – a díjazás munkáltató általi megállapításának írásban kell történnie, a 87/2019. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja ezt a személyi iratok körébe tartozó, a foglalkoztatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Színházjegy értékesítése

Kérdés:

Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.

Részlet a válaszából: […] vevő esetén a nevet, címet ki kell hagyni. A nyugtatömbök alapján beszedett bevételről nem kell, sőt nem is szabad számlát kiállítani, hiszen egy gazdasági eseményről egyféle bizonylatot kell kiállítani. A nyugtatömbökben kiállított nyugtabizonylatokat kell könyvelni, és az előzőekben leírtak szerint a helyszínen kell biztosítani a számlaadást, ha a vevő számlát kér. Megállapodhatnak online jegyértékesítővel. Ebben az esetben tisztázni kell, hogy a jegyértékesítő a saját nevében jár-e el, vagy az intézményük nevében. Ha az értékesítést végző cég nem saját nevében, hanem az intézményük, megbízó nevében jár el (ügynöki minőségben), akkor a megbízó meghatalmazása alapján történhetne a végfelhasználó felé a számla- vagy nyugtakibocsátás (Áfa-tv. 160–161. §). Ilyen esetben az ügynök saját szolgáltatásának ellenértékéről, az ügynöki díjról áfás számlát köteles kiállítani a megbízója felé. Az Áfa-tv. lehetőséget ad a más nevében történő számlázásra. Az erre vonatkozó megbízást írásba kell foglalni. Más helyetti számlázás esetén a számlakiállító az intézményük nevében és adószáma alatt teljesíti az értékesítést, erről adatot szolgáltat az áfabevalláshoz, és teljesíti az online adatszolgáltatási kötelezettséget is. Köthetnek eladási bizományosi szerződést is. Az általános forgalmi adó szempontjából a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó bizományosi szerződés alapján teljesülő ügyletre a közvetített szolgáltatás szabályai alkalmazandók (Áfa-tv. 15. §), amelyek értelmében, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában, a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Díszpolgári címként adományozott ajándék

Kérdés:

Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?

Részlet a válaszából: […] közötti jogviszony alapján kell meghatározni, az összevont jövedelem szabályai szerint. Ha a felek között nincs jogviszony, akkor az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni az adó- és járulékkötelezettséget. Ha a díszpolgár és az önkormányzat között nincs foglalkoztatotti jogviszony, nincs olyan jövedelem, amiből az adóelőleget le lehetne vonni, akkor igazolást kell kiállítani a magánszemély részére, amiben fel kell tüntetni a jövedelem adóalapját, és tájékoztatni kell arról, hogy személyijövedelemadóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szellemi termékek nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
Részlet a válaszából: […] megfelelő főkönyvi számlájával szemben kell elszámolni. A szellemi termék aktiválására, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának megkezdésére csak a rendeltetésszerű használatbavételt követően kerülhet sor, azonban a weboldal bekerülési értékét a számviteli aktiválást megelőzően is szellemi termékként kell kimutatni. Amennyiben szeretnék elkülöníteni a főkönyvi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Éves naptár a település lakosainak

Kérdés: Egy cég naptárakat biztosít ingyenesen, egy 3000 fő lakosságszámú település minden lakóingatlanja részére, melynek kézbesítésére a helyi önkormányzatot kéri meg. 15 forint/db + áfa összegben megtéríti az önkormányzat részére – számla ellenében – a kézbesítés költségeit. Az önkormányzat csak a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan--bérbeadásra tekintettel jelentkezett be áfás számlázásra. Milyen feltételek mellett számlázhat az önkormányzat kézbesítési költséget a felajánló cégnek? Ha számlázhat az önkormányzat ilyen tevékenységet, azt áfamentesen, 15 forint bruttó értéken teheti? A naptárakat (ingyenes) készletre kell venni, 0 forint értéken? Kell-e valamilyen adminisztrációt teljesítenie az önkormányzatnak a NAV felé ezért a tevékenységért? Ha számlázhat az önkormányzat, milyen dokumentumok szükségesek a számla teljesítésének alátámasztására? Elég egy lista a kézbesítés címéről és az átvevő neve, aláírása szerepeltetésével? Ha a szomszéd veszi át a naptárt, a szomszéd aláírása is megfelel, zárójelben a szomszéd szó beírásával?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatási tevékenység. Önkormányzatuk a cég részére nem egyetemes postai szolgáltatást nyújt, mert ebben az esetben nem beszélhetünk egyetemes ellátási kötelezettségről, hanem szerződés alapján szolgáltatást nyújt, amely a TEÁOR 5320 egyéb postai, futárpostai szakágazatba tartozik. Ezt az Áfa-tv. nem mentesíti az adó alól, ebből következően a cég részére 27%-os áfamértéket tartalmazó számlát kell kiállítani.A naptárakat nem kell, illetve nem szabad készletre venni. Az Szt. szerint készlet a vállalkozás rendelkezésére álló, egy éven belüli felhasználásra szánt eszközök összessége, pl. áruk, anyagok, alkatrészek. A naptárak nem az önkormányzat gazdálkodását, működését szolgáló eszközök. Az önkormányzat szolgáltatást nyújt a cég részére.A kiállított számlákat a NAV online rendszerében rögzíteni szükséges, és az áfabevallásban szerepeltetni kell.A számla alátámasztása a szerződés és a teljesítés-igazolás.A kézbesítési feltétekre és a kézbesítéssel kapcsolatos adminisztrációra (pl. hogy a szomszéd átveheti-e és milyen feltétellel) vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, erre a felek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
9