674 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő számítástechnikai berendezéseket szeretnénk ingyenesen átadni iskoláknak. A számítástechnikai berendezések leselejtezésre kerültek, nem jelentenek jelentős értéket. Eddig úgy tudtuk, nem kell áfát fizetnünk az adományozás után. A jelenleg hatályos szabályok szerint kell-e az önkormányzatnak áfát fizetnie az ingyenes adományozás után?

Kérdés: Sportrendezvényekre szóló jegyeket vásároltunk idén különböző rendezvényekre ugyanattól a cégtől, és a vásárlásaink mennyiségére tekintettel utólagos kedvezményt kaptunk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ilyen esetben köteles-e helyesbítő számlát kiállítani a cég. Értelmezésük szerint ez nem szükséges, mivel az Áfa-tv. 77. § (3) bekezdése pusztán lehetőségként biztosítja a szolgáltatást nyújtó adóalany számára ilyen esetben az adóalap-csökkentést és nem kötelezettségként. Éppen ezért vonakodik is kiállítani azt, mivel úgy gondolja, hogy minden egyes árcsökkentésére alapot adó ügylet bizonylatát helyesbíteni kell, valamint önellenőrizni a bevallási időszakot, ugyanakkor a kedvezményt ugyanúgy meg kell adózni. Álláspontunk szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell állítani a helyesbítő bizonylatot. Kérjük, segítsenek a probléma tisztázásában!

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. sportcsarnokot épít, és iskolabővítő beruházást végez. A beruházás üzembe helyezés után a kft. tulajdonában marad, az önkormányzat feladatai ellátásához – nem kizárólagos bérlőként – bérelni fogja az ingatlant. Kérdésünk, hogy az önkormányzat jogosult-e a bérleti díj áfájának visszaigénylésére? Véleményünk szerint, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, akkor a bérleti díj áfatartalma visszaigényelhető.

Kérdés: Az önállóan működő költségvetési szervnek lehet-e saját adószáma, törzsszáma, ezáltal kell-e saját bevallást, illetve beszámolót készítenie?

Kérdés: A körjegyző a 4 község hivatali ügyei intézéséhez havi 2000 km gépkocsi futásához költségátalányban részesül. A használt személygépkocsi nem a sajátja, csak kölcsönbe kapta, szívességi alapon, szlovák rendszámú. A körjegyző útnyilvántartást nem vezet, és kiküldetési rendelvényt sem állítanak ki a részére. Milyen szja-, illetve cégautóadó-fizetési kötelezettsége van a körjegyzőnek?

Kérdés: Megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk egy értékesítőt, akinek az a dolga, hogy termékeinket értékesítse. A feladatot saját gépkocsijával látja el. Kérdésem az, hogy ha kiküldetési rendelvényt tölt ki, vagy útnyilvántartást vezet, és az APEH-üzemanyagárak, illetve fogyasztási normák szerint elszámolja a költségét, akkor számára adómentes gépkocsi-költségtérítésként számfejthetjük-e az összeget? Vagy pedig ez az összeg is bevételként kell, hogy szerepeljen nála, és a nyilatkozata alapján 50%-kal csökkentjük az így kijött adó- és járulékalap-előleget, vagy a másik 50% után mindent meg kell fizetni?

Kérdés: Családi pótlékra jogosult a Cst. 7. § (1) bekezdése alapján a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. § (6) bekezdése alapján családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Jogosult-e a családi adókedvezmény igénybevételére a nevelőszülő/hivatásos nevelőszülő?

Kérdés: Önkormányzatunk építési telkeket alakított ki. Ezeket szeretné értékesíteni. Az önkormányzat adóalany, de alanyi mentes. A telkek értékesítésénél milyen áfaszabály érvényesül, illetve a következő évben hogyan kell megállapítani az alanyi mentesség nagyságát? 2009. évben 4 db telek értékesítésére kerül sor, ennek árbevétele 8 millió forint.

Kérdés: Az önkormányzat egy közművet üzemeltetésre átadott egy zrt.-nek, amelynek ellenértékét általános forgalmi adó terheli. Ezzel együtt a zrt.-nél működik egy Pénzügyi Alap, amely alapba az önkormányzat fizet bizonyos összeget az esetleges felújításokra olyan módon, hogy a zrt. által az üzemeltetésért fizetett összeget a cég egyből az alapba fizeti be. Az esetleges felújítások elvégzése az önkormányzat kötelezettsége, az alap létrehozása tulajdonképpen azért történt, hogy amikor a zrt. – az önkormányzat nevében – a gyakorlatban lebonyolítja a felújítást, akkor annak költségét abból közvetlenül rendezni tudja. Helyesen járunk-e el, ha az üzemeltetésre átadásért járó összeget áfával terhelten számlázzuk a zrt.-nek?