659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?

Kérdés: Az önkormányzat a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatra több önkormányzattal együtt társulást hozott létre. A társulás intézménye látja el a feladatot, számlázza a térítési díjakat az ellátottaknak. A szociális szolgáltatásról szóló rendelet alapján megállapodást köt az önkormányzat és az intézmény, hogy az önkormányzat a térítési díjat pl. 50%-ban átvállalja az ellátottaktól. A megállapodás alapján az intézmény a térítési díj 50%-át kiszámlázza az önkormányzatnak, a térítési díj másik felét pedig az ellátottnak. Az önkormányzat felé kiszámlázott, átvállalt 50% térítésidíj-bevételt az intézmény átvett pénzeszközként könyveli le a B16 rovatra. Az önkormányzatnál kiadásként a K506 rovaton jelenik meg a tétel. Az ellátottnak áfásan számlázott a díj, az önkormányzatnak kiszámlázott "hozzájárulás" összege áfa hatályán kívüliként szerepel. Az átvállalt térítési díjat az intézménynél nem a B405-re, az önkormányzatnál pedig K48-ra kellene könyvelni? Az önkormányzat által átvállalt térítési díj számláját nem ugyanúgy áfásan kellett volna kiállítani, mint az ellátott által fizetendő térítési díjat?

Kérdés: Intézetünk – magánszemélytől, nem munkavállalónk – ajándékba kapott egy festményt. Az adományozót "köszönetképpen" megajándékoztunk egy 14 ezer forint értékű itallal. Helyesen járunk-e el, amikor a KIRA-ba feladva, a számla nettó összege után megfizetjük a munkáltatói járulékokat?

Kérdés: Az önkormányzatunk településrendezési szerződést kíván kötni. Az Étv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződés tárgya lehet különösen:
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
Ez alapján a vállalkozó fejlesztési hozzájárulást fizetne az önkormányzat részére utcafelújításhoz, út-járda építéshez. Milyen módon teheti meg a vállalkozó? A településrendezési szerződés alapján egyéb felhalmozási célú támogatásként? Ha a támogatásként való megfizetés nem lehetséges, akkor van-e az önkormányzatnak számlakiállítási, illetve áfafizetési kötelezettsége? Másik lehetőségként arra gondoltunk, hogy a településrendezési szerződésben kikötjük, hogy a vállalkozó köteles a kijelölt utat teljes egészében vagy az önkormányzattal közös költségviseléssel (50-50%-ban, a kivitelezési szerződés szerint az önkormányzat, illetve a vállalkozó is a rá eső részt fizetné ki) megépíteni. Ezután kellene az önkormányzat részére térítésmentesen átadni.

Kérdés: Intézményünk a munkavállalói részére ingyenes úszási lehetőséget szeretne biztosítani a székhelyén lévő strandon. Az elszámolás összesítővel (időszak és fő) számla ellenében történik. Béren kívüli juttatásként számfejtendő-e az úszás a munkavállalók részére?

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne adni az összes dolgozónak (köztisztviselő, közalkalmazott, Mt.-foglalkoztatott) egységesen egyszeri kiegészítő rezsitámogatást. Ezt milyen jogcímen/formában tudja a dolgozók részére kifizetni?

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?