1393 talált állásfoglalás a juttatás kifejezésre

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Szociális intézményünk családsegítő szolgálat kereteiben a rászoruló gyerekeknek tábort szervez. A tábor keretein belül szeretnének elutazni a közeli városba, ahol moziba is mennének. Az utaztatás (buszjegy), illetve a mozibelépő költségeit milyen rovaton lehet elszámolni, illetve van-e ezek után valamiféle pluszadóteher?

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövis-ültetvényt telepített. A termett gyümölcsből egy erre szakosodott céggel velőt készíttettünk, melynek egy részét ingyenesen kiosztottuk a lakosság részére. A készletre vétel és a készletcsökkenés könyvelésében kérnénk segítséget, hogyan kell helyesen rögzíteni az említett eseményeket.

Kérdés: A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján fizettük ki az egyszeri, rendkívüli juttatást. Még nem mindenki számára egyértelmű, hogy a kifizetésre került összeget melyik rovatra kell könyvelni, és emiatt szeretném a megerősítésüket, miszerint a vállalkozó orvosok részére ez az összeg kifizetői oldalon a K51208-as rovaton (Működési célú támogatás nyújtás egyéb vállalkozásnak) jelenik meg, amely főkönyvi számlán a katás vállalkozás esetén a bruttó összeg, nem katás esetében a K123-as rovaton az 500 ezer forint nettó összege, alkalmazottak esetében pedig a K1101-es rovaton, utóbbi két esetben a levont munkáltatói járulékok a K2-es rovaton. A kifizetések alapján bevételi rovat: B16-005.

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?

Kérdés: Az Áfa-tv. 95. és 96. §-ai szerinti adómentes termékimport során alkalmazott eljárásokkal kapcsolatban egymástól jelentősen eltérő álláspontok ismertek.
I. Az eltérő álláspont azon esetek során alakul ki, amely esetekben a szabad forgalomba bocsátást követően a termék elfuvarozása, eljuttatása nem közvetlenül az importőr első (másik tagállami) vevője felé történik. Ezen esetekben az első vevő oly módon értékesíti a terméket egy további közösségi gazdálkodó számára, hogy a termék nem kerül az első vevőhöz, hanem közvetlenül a második (vagy többedik) vevő részére kerül fizikailag leszállításra. Az elfuvarozott terméket a második (vagy többedik) vevő veszi át, igazolja pl. CMR-fuvarlevélen az átvételt.
a) Az egyik álláspont szerint:
– a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az importőr első, másik tagállami vevőjének (termékbeszerző) közösségi adószámát kell feltüntetni,
– az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
– az összesítő nyilatkozatban az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
– az elfuvarozás igazolásaként az árut ténylegesen átvevő (utolsó vevő) által leigazolt bizonyíték, pl. CMR-fuvarlevél elfogadható,
– az EKÁER-bejelentésen a Címzett rovatba az importőr első (másik tagállami) vevőjének nevét, közösségi adószámát és címét, míg Kirakodási címként az áru tényleges lerakodási címét kell bejelenteni.
b) A másik álláspont szerint az adó- és vámeljárásban utalni kell a "végső adófizető" személyére, összhangban a szállítási okmányokkal. Ezen elv alapján:
– a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az ügylet utolsó vevőjének, a termék tényleges fizikai átvevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
– az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, közvetett képviselő által meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
– az összesítő nyilatkozatban az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
– az átvételi igazolásként szolgáló pl. CMR-fuvar-levelet az utolsó vevő (tényleges átvevő, végső adófizető) igazolja átvevőként,
– az adómentes termékimport során az Áfa-tv. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti "háromszögügylet" szabályait is alkalmazni kell.
Megítélésünk szerint a b) pont szerinti álláspont tulajdonképpen lehetetlen, sokszor megoldhatatlan helyzetbe hozza mind az importőrt, mind a közvetett vámjogi képviselőt, mivel jellemzően egyikük sem bír tudomással arról, hogy az importőr első (másik tagállami) vevője kinek, milyen áron értékesíti tovább a terméket. Az importőr első (másik tagállami) vevője ezt – jogosan – üzleti titokként kezeli, hiszen ellenkező esetben őt a partnerei megkerülhetik.
II. A másik terület, amelyben eltérő álláspont alakult ki, az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdés a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla kibocsátásának időpontja.
A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során természetesen minden esetben rendelkezésre áll az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat.
a) Az egyik álláspont szerint nem elegendő az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat, hanem minden esetben szükséges a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kiállításra kerülő számla vámkezelést megelőző kibocsátása.
b) A másik álláspont szerint a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla vonatkozásában elfogadja az Áfa-tv. 163. §-a szerinti, "észszerű időn", azaz 15 napon belüli számlakibocsátást.

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.