839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Kérdés: Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).

Kérdés: Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?

Kérdés: A költségvetési szerv vezetője írásbeli rendelkezésében "jutalomban részesítem" szöveg szerepel. Ebben az esetben a kifizethetőség feltételeként a gazdasági főosztályon külön ragaszkodunk a "teljesítést igazolom" szöveghez is, mivel a jogszabályi kivételek között – mit nem kell teljesítésigazolni – nem szerepel a jutalomkifizetés. Az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja. Helyesen járunk el, ha minden kifizetés esetében (jogszabályi kivételektől eltekintve) "teljesítést igazolom dátum aláírás" szöveggel fogadjuk el a kifizetési rendelkezéseket?

Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és vásárolt élelmezés keretében látja el az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat. A vásárolt élelmezés a tálalókonyhára érkezik. Levonásba helyezhető-e a tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája, mint például rezsi vagy tisztítószerek költségei, amit az önkormányzat fizet? Ha igen, akkor kell-e arányosítani a fizetősök és az ingyen étkezők végett?

Kérdés: Tankerületünk vissza nem térítendő támogatásokat kap államháztartáson belüli költségvetési szervektől, elkülönített alapoktól... stb. Támogató okiratban meghatározzák a támogatási cél kormányzati funkcióját és kódját (pl. 062020, 082061), mely alapján elkülönítetten könyveljük a támogatás fogadását mint bevételt. A kiadásokat azon a kormányzati funkción számoljuk el, amelynek érdekében felmerült, például 092111, 092211... stb. (alaptevékenységünknek megfelelően). Helyesen járunk el? Szerepeltetnünk kell-e a támogatói okiratban meghatározott kormányzati funkciót az alapító okiratunkban? Havi költségvetési finanszírozásként kapott költségvetési támogatás kormányzati funkcióját (018030) szerepeltetnünk kell-e az alapító okiratunkban?

Kérdés: Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.

Kérdés: Tankerületi központunk több gépjárművel rendelkezik. Az alapító okiratunk nem tartalmaz bérbeadási tevékenységet, azonban esetenként a dolgozóink számára magánrendezvényekhez bérbe adunk gépjárműveket, illetve gyakran bérbe adunk helyiségeket, tornatermet. A bevétel könyvelése miként szabályos? Mely kormányzati funkciót kell használnunk?