3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1995-ben szakközépiskolai tanulmányait befejezte, érettségi vizsgáját megkezdte, de végül az érettségit nem szerezte meg? Besorolható a dolgozó a C fizetési osztályba? Illetve a dolgozó jogosult-e arra, hogy egy önálló szervezeti egységet irányító részlegvezetői kinevezést kapjon (a 77/1993. Korm. rendelet értelmében)?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?

Kérdés: A MÁV Zrt. és önkormányzatunk között megállapodás jött létre közfeladatok teljesítése és közszolgáltatás nyújtása címen. Önkormányzatunk kiszámlázza a szolgáltatás díját a MÁV-nak, az általuk megküldött teljesítési igazolás alapján. A számlát is ezzel a megnevezéssel szükséges kiállítani (közszolgáltatás nyújtása). A megállapodás szerint a vasúti megállóhelyek tisztántartása a feladat. Tekinthető-e közfeladatnak ez a tevékenység, számlázhatunk-e áfamentesen a MÁV részére? Önkormányzatunk adóalany, áfás. Amennyiben áfásan kell számlázni, levonásba helyezhető-e a megfizetett áfa?

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompenzálásban részesít az önkormányzat. Tehát mindegyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?