Az Áfa-tv. változásai 2021. áprilistól és július 1-jétől

Kérdés: A Költségvetési Levelek 303. számában az 5392. számú kérdés válaszában írták, hogy 2021-ben változnak a távértékesítés szabályai, a termékimportra vonatkozóan új rendelkezések lépnek életbe, és a jelenlegi egyablakos rendszert, a MOSS-t – amelyet jelenleg kizárólag az Áfa-tv. 45/A. §-ának (1) bekezdése szerinti távolról is nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében lehet alkalmazni – más ügyletekre is kiterjesztik (a MOSS-t az OSS rendszer fogja "leváltani"). Ugyanakkor nem világos számomra, hogy mi változik 2021 áprilisától, és mi az, ami csak 2021. júliustól. Kérem, hogy ezzel kapcsolatban foglalják össze a tudnivalókat!
Részlet a válaszából: […] 2021. július 1-jétől az Európai Unióban az elektronikus (digitális) kereskedelemre vonatkozó új szabályozás lép életbe, az ún. elektronikus kereskedelmi áfacsomag. Az új szabályokat a Mód. tv. ülteti át a magyar jogrendszerbe. A Mód. tv.-t. a Magyar Közlöny 261. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kisadózó vállalkozások adózása

Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Helyesen értelmezi, hogy az önkormányzat nem költségvetési szerv.2. A jogszabály szövege alapján jelenleg úgy értelmezhető, hogy pl. az önkormányzat polgármesteri hivatalára és intézményeire nem vonatkozik a 40%-os adófizetés, de az önkormányzatra igen.A probléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Térítés nélkül átvett eszközök

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat értelmében a kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Jubileumi jutalom nyugdíj előtt

Kérdés: Egy önkormányzati költségvetési szerv közalkalmazottja 2021 szeptemberében szerzi meg a nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időt. 2022 januárjában esedékes a 25 éves jubileumi jutalma, melyre nem lesz jogosult, amennyiben 2021 szeptemberében nyugdíjba megy, viszont szeretné azt megkapni. Megoldás lehet-e, hogy a felmentését csak 2022 januárjában kéri, illetve milyen más lehetősége van a Kjt. alapján?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kolléga szeretné megkapni a 25 éves jubileumi jutalmat, akkor annak esedékessége időpontjában még fenn kell álljon a jogviszonya. Ennek megfelelően kell kezdeményeznie a felmentését a "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" való jogosultságra hivatkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolat áll fenn.Adómentes továbbá az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.17. pontja szerint az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Bölcsőde normatív támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
Részlet a válaszából: […] ...térítési díjat a fenntartó állapítja meg. A fenntartó által megállapított térítési díj a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, az egészségügyi szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt – november 15. után intézményünk részére kiutalt – többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
– a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
– a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kormány egyedi határozatával november 15. napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Érmeautomata működtetése

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 2. §-a szerint az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja, az 5., 6. és 13. §-ai együttes értelmezése alapján egyértelmű, hogy intézményük a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Önkormányzati ingatlanok használata

Kérdés: Önkormányzatunk intézményei (óvoda, bölcsőde, gyermekétkeztetési intézmény) az önkormányzat tulajdonában levő épületekben működnek, az épületek az önkormányzat könyveiben vannak nyilvántartva, az önkormányzat mérlegében szerepelnek. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése módosította a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 28.1. sorát, mely szerint "Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője". Ez 2020. március 1-jétől hatályos. Ez azt jelenti, hogy az intézmények elhelyezését szolgáló ingatlanokra vagyonkezelési szerződést kell kötni, azokat ki kell vezetni az önkormányzat könyveiből, és fel kell venni az intézmények könyveibe mint vagyonkezelt ingatlant? Jól gondolom, hogy mindezt március 1-jei határidővel kellett volna elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél lévő vagyon használatának módját, jogcímét az önkormányzatnak a vagyonrendeletében szükséges szabályozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
1
41
42
43
247