Találati lista:
281. cikk / 1620 Gyermekétkeztetési feladat ellátása
Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?
282. cikk / 1620 Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
283. cikk / 1620 Munkahelyi és iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
284. cikk / 1620 Erdőfenntartással kapcsolatos feladatok
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában erdő-terület is található. Eddig az erdőfenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság végezte. Ez magában foglalta a telepítéssel, valamint a kivágott fa értékesítésével kapcsolatos feladatokat is. A jövő évtől ez az alapfeladat átkerül az önkormányzat egyik költségvetési szervéhez. A feladatot átvevő költségvetési szerv esetében a fa értékesítése már vállalkozási tevékenységnek minősül-e, illetve lehetőség van-e arra, hogy az értékesítést az önkormányzat végezze, míg a költségvetési szerv esetében csak a fenntartással járó feladatok kiadásai jelennek meg?
285. cikk / 1620 Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése
Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
286. cikk / 1620 Ellenérték vagy szokásos piaci ár?
Kérdés: Az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában tekinthetjük-e független félnek a helyi önkormányzatot és az általa – az Áht. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – alapított költségvetési szervet? Kérdésünk arra az esetre vonatkozik, amikor a helyi önkormányzat látja el az Áht. 9. §-ában írt irányítói feladatokat is.
287. cikk / 1620 Tárgyi eszköz üzembe helyezése
Kérdés: Intézményünk tárgyi eszközök beszerzésénél, az aktiváláshoz az alábbi dokumentumokat kéri (értelemszerűen a beruházás típusának a függvényében a megfelelőt):
– Átadás-átvételi jegyzőkönyv
– Üzembe helyezési jegyzőkönyv
– Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a beszerzett eszközt nem szükséges üzembe helyezni (pl. bútor vagy tolókocsi), akkor az aktiváláshoz elegendő-e a szállítólevél, vagy abban az esetben is szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
– Átadás-átvételi jegyzőkönyv
– Üzembe helyezési jegyzőkönyv
– Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a beszerzett eszközt nem szükséges üzembe helyezni (pl. bútor vagy tolókocsi), akkor az aktiváláshoz elegendő-e a szállítólevél, vagy abban az esetben is szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
288. cikk / 1620 Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége
Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
289. cikk / 1620 Fel nem vett munkabér nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó munkavállalónk előző hónapban elhunyt. A fel nem vett járandóságát hogyan kell lekönyvelni, valamint a hagyatéki eljárás befejezéséig hol kell nyilvántartani?
290. cikk / 1620 Alapítvány létrehozása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
