204 talált cikk a köznevelés kifejezésre

Kérdés: Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?

Kérdés: Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Kérdés: Önkormányzatunk saját tulajdonában lévő ingatlanjában
– az önkormányzat vagy állam által fenntartott kerületi köznevelési, szociális intézmények táborozó gyermekei tanulói és kísérő felnőttek részére,
– a kerületi nem önkormányzati vagy nem állami fenntartású, valamint "külsős" nem kerületi köznevelési és szociális intézmények táborozó gyermekei, tanulói és a kísérő felnőttek részére szállást biztosít.
Ezzel kapcsolatban lenne több kérdésünk:
– Az itt nyaraló gyerekek, valamint az őket kísérő tanárok után is meg kell fizetnünk a turizmusfejlesztési hozzájárulást? A kísérő személyzet munkát végez, tevékenységük után fizetést, megbízási díjat vagy ügyeleti díjat stb. kapnak, és nem nyaralnak. Az önkormányzat 5% áfatartalmú számlát állít ki a táboroztatás után. Havi áfabevallók vagyunk. Nézetünk szerint ez kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Tehát regisztrálnunk kell az NTAK rendszerébe is.
– Az NTAK rendszerbe egyenként kell személyenként feltölteni az ott nyaraló gyerekeket, valamint a kísérő tanárokat?

Kérdés: Településünkön egy intézményben működik egy 5 csoportos óvoda és egy 2 csoportos bölcsőde. Az intézményben közalkalmazottként foglalkoztatott kisgyermekgondozó munkakörben feladatot ellátó munkavállaló részére, illetve az intézményvezető részére milyen esetben fizethető túlóra? A túlóra óradíjának alapjánál, megállapításánál milyen bérelemeket kell figyelembe venni?

Kérdés: Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?

Kérdés: Költségvetési intézmény óvoda a ballagó óvodásait egy éjszakás, kétnapos jutalomtáboroztatásban részesíti. Felmerült költségek: étkezés, buszköltség, szállásköltség. Milyen adófizetési költsége keletkezik az intézménynek a felmerült költségek után?

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?

Kérdés: Köznevelési intézménynél szeptember hónapban leltározási eljárás lefolytatására kerül sor december 31-i fordulónappal. A leltározás lezárásáról a jegyzőkönyv szeptember 30-i dátummal elkészült. Következő év január hónapjában az előző év december 31-i fordulónapi leltározáshoz pótleltárív került kiállításra. Leltározási eljárás készítéséhez szükséges dokumentáció azonban nem készült (megbízólevelek, jegyzőkönyv, nyilatkozatok). Helyesen jártak el, vagy külön dokumentáció készítésére lett volna szükség a pótleltározási eljáráshoz?

Kérdés: Dolgozónk a mai napig 2003. 09. 01-től határozatlan munkaidőben iskolánk rajzszakos tanára. 2017. 09. 07. – 2018. 02. 21. és 2020. 04. 29. – 2020. 10. 13. terjedő időszakban szülési szabadságon volt, valamint 2018. 02. 22. – 2019. 06. 30. és 2020. 10. 14. – 2022. 05. 31. terjedő időszakban pedig fizetés nélküli szabadságon, azaz GYED-en volt. Viszont 2020. 11. 15. – 2022. 06. 15-ig polgári jogviszonyban, azaz megbízással óraadói státuszt töltött be. A többi időszakban teljes munkaidős jogviszonyban tanított a mai napig. A fenti időszakokból mi számít pontosan a szakmai gyakorlat időtartamába, valamint pontosan mi az időpontja a Pedagógus II. kötelező minősítésének? Jelenleg is Pedagógus I.8 kategóriában van, és 2006. 02. 01-én szerezte a Pedagógus I. minősítést. Számít-e a GYED, szülési szabadság kieső időnek?