241 talált cikk a közoktatás kifejezésre

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Az önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében tart fenn óvodát. A 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39/M. § (2) bekezdés szerint önálló intézményként egységes óvoda-bölcsődét tervez működtetni. Az intézményfenntartó társulás már döntött az új működési formáról, hiszen a személyi, tárgyi feltételek adottak. Az alapító okirat felülvizsgálatára és annak módosítására 2009. év május 31-ig sor került, a törzskönyvi nyilvántartásba vételről az intézkedés megtörtént, 2010. év január 1-jétől a bölcsődei ellátást új feladatként jelölte meg a fenntartó. A megkeresés, a regionális módszertani bölcsőde véleményezésének megkérése megtörtént. A normatív támogatás mikortól illeti meg a fenntartót, illetve milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy esetlegesen már a nevelési év kezdetén, 2009. év szeptember 1-jétől, vagy a nevelési év folyamán indítható legyen az új ellátási forma?

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy az önkormányzat által üzemeltetett iskolabuszt, illetve falugondnoki autót bérbe lehessen adni, illetve szabad kapacitás terhére – pl. nyáron szállítási tevékenységet lehessen végezni? Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni?

Kérdés: Tevékenységünk végzéséhez munkavállalóink szakképzéséről mi magunk gondoskodunk. Ennek érdekében egy oktatási szolgáltatást nyújtó cégnél egy hároméves tanfolyam keretében veszünk igénybe oktatást. A cég az oktatással összefüggésben annak megkezdését megelőzően előleget szedett be tőlünk, melyre áfát számított fel. Véleményünk szerint azonban adómentesen kellett volna számláznia, mivel akkreditált oktatást rendeltünk meg. A szolgáltató tájékoztatása szerint a program akkreditációja még folyamatban van a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél. A végszámlában a tanfolyam kezdetének időpontját tekintik teljesítési időpontnak, és az akkreditáció birtokában tárgyi adómentesen állítják ki majd a számlát, melyből levonásra kerülne az előleg áfás összege. Helyesen jár el a kft.?

Kérdés: Iskolakezdési támogatás adómentesen kinek jár? A nevelőszülő, aki egy háztartásban él a gyermekkel, igényelheti-e? A vér szerinti szülő abban az esetben is kaphatja, ha nem él egy háztartásban a gyermekkel?

Kérdés: Általános iskolai tanulók tanév végén kapott könyvjutalma (nem utalvány) után kell-e adatot szolgáltatni az APEH-nak, juttatásnak számít-e?

Kérdés: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott "Segédanyag a munkajogi változások értelmezéséhez, alkalmazásához" c. tájékoztatóban olvastam, hogy a közoktatási intézmények gazdasági vezetője a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az intézményvezető helyettese, abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Eszerint a gazdasági vezető magasabb kinevezett vezető? Én közgazdasági érettségivel és felsőfokú mérlegképes könyvelői szakképesítéssel látom el a gazdasági vezetői munkakört ("E" besorolás). Az én esetemben vezetői vagy magasabb vezetői munkakörről beszélünk?

Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?