Szennyvíztisztító telep bérbeadásának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk szennyvíztisztító telepét 2000. január 15-én üzemeltetésre átadta egy kft.-nek. Ezért évente eszközhasználati díjat kell számláznunk. Kell-e áfát (25%) felszámítani, ha a beruházás 1997-ben lett aktiválva? A kft. víz- és szennyvíztámogatást számláz az önkormányzatnak, mivel a lakosságot ezzel támogatjuk. Visszaigényelhető-e ez után az áfa (15%)?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó államháztartásitámogatásról az adóalany adólevonási jogának figyelembevételével 2004. január1. napját megelőzően született döntés azzal, hogy e beruházás tekintetében arendeltetésszerű használatbavétel évét követő tizedik év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Költségvetési támogatásból finanszírozott táboroztatás adóztatása

Kérdés: Egyházi gimnázium gazdasági vezetője vagyok. Egy pályázati összeg elszámolásával kapcsolatban tenném fel az alábbi kérdésemet: Az Oktatási Minisztériumtól környezetvédelmi pályázaton nyertünk támogatást. Pályázati célként eszközök beszerzését és egy nyári környezetvédelmi tábor megszervezését jelöltük meg. Most az elszámolásnál az eszközszámlákkal nincs gondom, a tábori számlák útiköltségről, kenubérlésről és bolti élelmiszerről szólnak. Ezek is megfelelő névre, szabályosan kiállított számlák. Gazdasági vezető kollégák szerint ugyan az étkezést kifizethetem a táborban a diákoknak, de ez természetbeni juttatásnak minősül, és adót kell fizetnem utána. Szerintem meg az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22. pont (b) bekezdés alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a táborozásban nyújtott ellátás a diákok részére, s nem kell fizetnem.
Részlet a válaszából: […] ...fedezik. Így az OktatásiMinisztériumtól kapott támogatásból finanszírozott táboroztatás és a tanulóknak(a tanulók felügyeletét ellátó személyeknek) a táborban nyújtott valamennyijuttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Vezető túlórája

Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?
Részlet a válaszából: […] ...koráig [Mt. 127. §(6) bek.];– munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak baleset,elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épségetfenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekébenrendelhető el [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Önkormányzati képviselőknek juttatott helyi bérlet adózása

Kérdés: Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat – bérletleadás és számla nélkül – pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál – a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, – keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, – az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), – a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati képviselőknek juttatott helyi bérletesetében nem az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7. pontja, illetőleg 2005.július 1-jétől a 8.34. pontja, hanem a 3. számú melléklet II.2. pontja azirányadó. Így a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Helyi bérletek juttatásához kapcsolódó adókötelezettség

Kérdés: Intézetünk a helyi utazási bérletek 50%-át téríti meg a dolgozóknak a bérlet leadása ellenében, de sem a dolgozó, sem az intézet nevére számlát nem kérünk. A havibérlet teljes ára 3026 Ft. Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozóknak, választásuk szerint vagy étkezési utalvány formájában, vagy az intézetben étkezők térítési díjának csökkentése formájában. Kérdésünk, hogy ebben a formában az utazási bérlet térítése adómentes juttatás-e?
Részlet a válaszából: […] ...helyi bérlet juttatásával öszszefüggésben meghatározottadómentesség csak akkor alkalmazható, ha a munkáltató vásárolja meg a helyibérletet, vagy ha a nevére szóló számla alapján a bérlet teljes árát megtérítia munkavállalójának. Amennyiben a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...Közösségen belülitermékértékesítésként, a vevő részéről Közösségen belülről történőtermékbeszerzésről. Nézzük e két ügyletet külön-külön!A Közösségen belülitermékértékesítés teljesítési helye – ha a törvény másképp nem rendelkezik – aza hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Bérelt ingatlan áfája

Kérdés: Felügyeleti szervünk bérleti szerződést kötött egy családi házra, amelyhez garázs és udvar is tartozik. A bérleti díjat a garázsra és az udvarra való tekintettel 25%-os áfával állapította meg. Helyes-e ez az eljárás, ha egyébként csak a lakásbérlet mentes az áfafizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...a földterület (ide nem értve az épített környezet alakításárólés védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt területet, építésitelket) értékesítése, bérbe- és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6, 70.20.12.7,70.20.12.8). A 9. pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Intézmények közötti szolgáltatás kiszámlázása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményhez részben önállóan gazdálkodók tartoznak. Az önálló intézménynek van csak adószáma és bankszámlaszáma. Az egyik részben önállóan gazdálkodó intézmény egy másik részben önállóan gazdálkodónak szolgáltatást végez a pedagógus szakvizsga és további keret terhére. Hogyan tudom kiszámlázni a szolgáltatást? A jelenlegi pénzügyi rendelkezésünk nem ad rá módot, nem lehet sem átutalással, sem pénztári ki-be fizetéssel megoldani.
Részlet a válaszából: […] ...aszolgáltatásnyújtás révén valamiféle többletben részesül, akkor ez egyértelműenellenértéknek minősül, még akkor is, ha ezt a többletet nem a ténylegesbankszámlák közötti mozgással, és nem is pénztári befizetéssel, hanem aköltségvetésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

A számviteli bizonylatok őrzési ideje

Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet hatályba lépett, aszámvitelről szóló törvény is 5 év általános őrzési időt tartalmazott. A MKMrendelet szóban forgó mellékletét a hatálybalépés óta nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Prémiumévek program

Kérdés: 1952-ben született, 35 éves munkaviszonynyal rendelkező, önkormányzati költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazott 2006-ban részt vehet-e a prémiumévek programban, vagy csak a létszámleépítés által érintett közalkalmazottak részére lehetőség a program? A heti 12 óra időtartamú munkát a jelenlegi munkáltatónál kell ledolgozni, vagy igények alapján bárhová vezényelhető az adott intézményen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát aki márvalamilyen jogcímű nyugellátásra jogosult vagy abban részesül, nem vehet részta programban. (A kérdező 1952-ben született, előrehozott öregségi nyugdíjra 59éves korában, azaz 2011-ben lesz jogosult. Legkorábban az ezt megelőző 3. évbenléphetne be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.
1
82
83
84
96