298 talált cikk az ügyelet kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati alrendszer selejtezésével kapcsolatban helyes-e az az eljárás, miszerint a tárgyi eszközök, készletek esetében a selejtezéskor a felügyeleti szerv részéről nem vesz részt senki (pl. önkormányzati belső ellenőr) akkor, mikor ezeket az eszközöket/készleteket közpénzből szerezték be? (Az intézet is lényegében az önkormányzat "tulajdona", ebből adódik, hogy az alrendszer eszközei/készletei is az önkormányzatéi, nem az intézetéi, amelyik ezeket használja.) A selejtezési szabályzat ezt nem szabályozza, nem említi meg.

Kérdés: Önkormányzati hivatalunk gazdasági vezetője egyúttal az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, megfelelő juttatással. Ebben az esetben van összeférhetetlenség? Ha igen, hol találjuk a vonatkozó előírást?

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?

Kérdés: Intézményeinkhez kapcsolódó riasztó távfelügyeleti és tűzjelzés-fogadási szolgáltatási díjait mely kiadási rovatra szükséges könyvelnünk?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 302. szám, 5365. kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Válaszukban azt írják, hogy a gyermekétkeztetés esetében az a helyes, ha a számla a gyermek nevére szól. Önkormányzatunk korábban ezen témában adószakértői állásfoglalást kért. Az adószakértő a NAV-val folytatott telefonos egyeztetést a témában, melynek kapcsán az alábbi választ kapta. Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybe vevője valóban a gyermek, de ez a "főszabály", azazhogy akkor ő minősül a számlakibocsátás szempontjából vevőnek, nem vonatkozik a gyermekétkeztetés térítésidíj-számlájára az alábbiak miatt.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.