118 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében. Emiatt az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Valószínűleg a kérdezőt az téveszthette meg, hogy az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség. Ez azonban arra az esetre vonatkozik, ha a belföldi magánszemély külföldön, külföldi cégtől kap üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.A kérdéses esetben az ajándékot belföldi adóalanytól kapja a magánszemély, a kifizető/juttató belföldi szabályok hatálya alá tartozó adóalany, ezért az üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék jogcímén az adókat meg kell fizetni.A külföldről történő ajándék vásárlása[…]

Részlet a válaszából: […] munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.A munkáltató az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az előzőekben idézett 50/1999. EÜM rendelet előírásai szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveget (ami lencsékből és keretből áll) mint eszközt köteles biztosítani, nem pedig a munkavállaló által általában használt szemüveg költségét köteles megtéríteni. Az eszköz biztosítása kiváltható azzal, ha a munkavállaló részére a minimálisan biztosítandó szemüveg értékének (költségének) megfelelő összegű költségtérítést fizet, és kötelezi a munkavállalót a szemüveg használatára; erre a felek megállapodása lehetőséget adhat [Mt. 51. § (2) bek. b) pont].A munkáltatók belső szabályzatban határozzák meg a szemüvegtérítés feltételeit és mértékét, ha a munkavállaló az abban foglaltakat (a költségtérítés összegét) elfogadja, és annak megfelelően jár el, akkor ez úgy tekintendő, hogy létrejött közöttük a megállapodás a költségtérítés tárgyában. Nem kell tehát a teljes szemüveg költségét kötelezően megtéríteni, elegendő csak azt a mértéket megfizetni, amennyibe a munkáltatónak akkor kerülne a szemüveg, ha azt maga biztosítaná.A minimálisan szükséges szemüvegnek nincs pontos jogszabályi definíciója, és összegszerűen nem határozható meg, mert a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó. A minimálisan szükséges szemüvegnek az tekintendő, amit az adott munkavállalónak az orvos felírt a képernyő előtti munkavégzéshez. A szemész szakorvos által felírt lencse és a hordására alkalmas keret számlával igazolt összegénél nem lehet nagyobb a térítés, mert ebben az esetben adóköteles a juttatás.Nem[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott feltételek szerint történik.A kérdéses esetben az Áfa-tv. 17. §-a hatálya alá tartozó mentesítési feltételek nem állnak fenn, ezért a térítésmentes átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet. Az áfát az átadónak kell megfizetni, de megállapítással annak megfizetését átháríthatja az átvevőre. A fizetendő áfa az eszközök átadáskori piaci értéke, amelyet a használtsági foknak megfelelően kell megállapítani.Az Áhsz. 7. §-ának 3) bekezdése: A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. §-ának (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. §-ának (2) vagy (3) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.Az Áhsz. 34. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és – költségvetési szerv esetén – azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint történik.(2) A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve[…]

Részlet a válaszából: […] tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni”. A törvény nem részletezi, mikori lakosságszám veendő alapul az illetmény összegének megállapításánál, így azt sem mondja ki, hogy a KSH által közzétett, január 1-jei lakosságszámból kellene kiindulni. A fenti rendelkezések értelmezésével ugyanakkor arra juthatunk, hogy a 2024. október 1-jei lakosságszám veendő alapul.A második kérdésre igen a válasz, hiszen a Mötv. 71. §-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a polgármester illetménye a (2) bekezdésben meghatározott összeg ... %-a a ...–... fő lakosságszámú település polgármestere esetében”. A törvény nem tartalmaz eltérési lehetőséget e szabályától, ez egy kötelező érvényű rendelkezés. Tehát ha a lakosságszám változik, akkor a polgármester átkerül egy másik illetménysávba, az illetménye pedig nő vagy csökken. Megjegyezzük, hogy a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a Kttv. 133. §-át, amelyben az illetménynek a tárgyévre vonatkozóan történő megállapíthatóságáról van szó. Tehát nincs akadálya a tárgyév közbeni illetményváltozásnak sem. A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A minimálbér 2024. évben 266.800 forint. A juttatás értéke az értékhatárba belefér, és a kulturális szolgáltatás fogalmának is megfelel az élő szereplős zenés előadás, ezért adómentes. Ugyanakkor, ha többször is rendeznek ilyen eseményt, illetve juttatnak tiszteletjegyeket, akkor nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kik, milyen értékű jegyeket kaptak az év során.Az adómentességnek nem feltétele, hogy a tiszteletjegyben részesülő magánszemély a juttató munkavállalója legyen.Amennyiben a tiszteletjegyeket más intézmények munkavállalóinak adják, akkor is fennáll az előző feltételekkel az adómentesség.[…]

Részlet a válaszából: […] módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Az előző rendelkezés alapján a 2024. 06. havi áfabevallás 31. sorában, fizetendő adót növelő tételként kellett beállítani a mínuszos közüzemi számlák áfatartalmát, mivel a korábban kiállított számlák alapján magasabb összegre érvényesítettek áfalevonást.A negatív összegű számlák korrekciós bizonylatnak tekintendők, ezeket az Áfa-tv. 10. mellékletének 10. pontja alapján szükséges szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben:10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának a 9. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási[…]

Részlet a válaszából: […] szóló döntését szabad mérlegelési jogkörében hozza meg, csak a jogszabályi rendelkezéseket kell betartania.E jogszabályi rendelkezések közé tartozik, hogy a felmentésnél csak a Kjt.-ben nevesített felmentési okra lehet hivatkozni [ld. Kjt. 30. § (1) bekezdés a)–d) pontok]. Ezek egyike a d) pontban nevesített ok, miszerint „a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül”. Tehát, ha a munkáltató a 65. életév betöltését követő fél év vagy egy év múlva akarja közölni a felmentést, ezt megteheti, hiszen ez esetben a felmentés közlésekor már fél éve vagy egy éve nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, így megfelel a d) pont szerinti feltételnek.A felmentéshez kapcsolódik a[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbád) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője.Idegenforgalmi adót nem kell fizetni a 18 év alattiaknak, illetve azoknak, akik nem turisztikai célból látogatnak az adott településre. Ezeket a mentességi lehetőségeket tételesen is felsorolja a törvény, illetve az ifabevallásban is külön soron kell kimutatni. Ilyenek például: kórházban, szociális intézményben lévő fekvőbeteg, középiskolás vagy felsőfokú intézmény hallgatója (feltéve, hogy a tanulmányai miatt foglal szállást), az[…]

Részlet a válaszából: […] immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím alapján kell elszámolni. Tehát nem kell az eszköz értékét kötelezettségként könyvelni a számla alapján. Ha megtérítik a fizetendő általános forgalmi adót, akkor a számláról csak az általános forgalmi adót kell könyvelni kötelezettségként, és annak a kiegyenlítése történik meg.A térítés nélkül kapott eszköz bekerülési értéke az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköznek az állományba vétel időpontjában[…]

Részlet a válaszából: […] képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja”. Ehhez kapcsolódóan a Kttv. 225/A. §-ának (2) bekezdése kimondja: „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy pedig a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja”. Hasonlóképpen, a 225/B. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, továbbá a szervezeti és működési szabályzat módosításával szűnik meg, ha a képviselő-testület a főállású foglalkoztatási jogviszonyt – a polgármesterrel egyetértésben – társadalmi megbízatásúra változtatja”.Jelen esetben tehát az az alapvető közjogi kérdés – mely kihat a foglalkoztatási jogviszonyra is –, hogy az újraválasztott polgármester e tisztsége az előző folytatása-e, vagy attól független, új tisztség. A fenti szabályok értelmében az utóbbi. Ezt megerősíti a Kúria által 2017. március 9-én közzétett, „Tájékoztató a Kúria által tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.505/2016. számú ügyről a több ciklusban újraválasztott polgármester szabadságának pénzbeli megváltása tárgyában” című közlemény is, melyben szerepel a következő: „A polgármester megbízatása egy választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, amely minden egyes választást követően új megbízást és ebből következően új sajátos közszolgálati jogviszonyt hoz létre. A törvény alapján önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők »folyamatosnak«, ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást. Az ekként egymástól független jogviszonyok alapján keletkezett igények elévülését pedig külön kellett vizsgálni.”A Mötv. 146/J. §-ának (1)–(2) bekezdésébe foglalt speciális szabályozás alapján a 2024-ben megválasztott polgármester tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október[…]