Közétkeztetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt szolgáltatással biztosítja a közétkeztetést, de 2023. január 1-jétől a szociális intézményében saját konyha működtetésével szervezi meg. A munkahelyi étkezést az önkormányzat és intézményei, valamint a nem önkormányzati fenntartású általános iskola és középiskola dolgozói jelenleg közvetlenül az étkezést biztosító vállalkozónak fizetik meg. 2023. január 1-jétől a saját konyha esetében a bölcsőde és az óvoda dolgozói munkahelyi étkezésének elszámolására a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben és a 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben COFOG-számot fogjuk használni, a többi önkormányzati és intézményi dolgozó és a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények dolgozói esetében a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-számot. Amennyiben a munkahelyi étkezés térítési díja a teljes bekerülési költség, ezen az intézménynek nincs haszna, keletkezik-e valamilyen befizetési kötelezettsége az állam vagy a fenntartó önkormányzat felé, mivel az intézmény a 900090 COFOG-számot használja?
Részlet a válaszából: […] képező juttatás. A munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.Az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi kiegészítő pótlék

Kérdés:

A szociális intézmény vezetője jogosult-e egészségügyi kiegészítő pótlékra? A kistérségi tárulás által fenntartott szociális intézmény a szociális alapszolgáltatásokon (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, fogyatékosok nappali ellátása stb.) túlmenően bölcsődei feladatot és szociális szakosított (idősek bentlakásos ellátása) feladatot lát el. Az intézmény vezetője egészségügyi végzettséggel rendelkezik, és a vezetői feladatok mellett vezető ápoló feladatot lát el az idősek bentlakásos intézményében. A vezetőn kívül még egy fő lát el ápolási feladatokat egészségügyi végzettséggel, ő kapja az egészségügyi kiegészítő pótlékot. A bentlakásos intézmény 30 fős, bár a jogszabály nem írja elő az egészségügyi végzettséget, de jelenleg az ellátottak 80%-a demens, és mind a vezető ápoló, mind a további egy fő ápoló foglalkoztatása szükségszerű.

Részlet a válaszából: […] szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott közalkalmazottat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint az orvos, szakorvos végzettségű intézményvezető akkor jogosult egészségügyi kiegészítő pótlékra, amennyiben ellátja az intézmény számára kötelezően előírt orvosi munkakört, és a munkaköri leírásban rögzítésre került a feladatellátás aránya. A 100 férőhelyes vagy annál kisebb intézményben dolgozó intézményvezető ápoló (vezető ápoló) munkakörben foglalkoztatott jogosult egészségügyi kiegészítő pótlékra. Ebben az esetben – bár a fenntartó egyedi döntése, hogy alkalmaz-e foglalkoztatottat ebben a munkakörben – azonban, ha az intézményvezető ápoló munkakör létesítése mellett dönt, akkor az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú mellékletében előírt képesítési előírásokat alkalmazni kell, amely alapján egészségügyi végzettséggel szükséges az intézményvezető ápolónak rendelkeznie. A rendelet szerint a vezető ápoló/vezető szakápoló a következő végzettségek valamelyikével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:        

Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. A költségtérítést a 9 és a 15 Ft összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az előzőekben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára. A munkába járás költségtérítésének tehát ezen formája főszabályként nem kötelező, csak a taxatíve felsorolt esetekben, és 9 Ft/km mértékig. Egyéb esetben, illetve magasabb összegben a munkáltató mérlegelési jogköre alapján nyújthatja a kormányrendelet alapján. Természetesen – ahogy Önök is írták – az adóvonzat ennek megfelelő, az adómentesen adhatónál magasabb érték után adófizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemély jogviszonyból származó jövedelme. Az Szja-tv. nem korlátozza, hogy egy munkáltató mennyit fizethet, feltéve, hogy annak megfelelően teljesíti az adókötelezettséget. Egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
Részlet a válaszából: […] végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli, illetve a képzés elvégzéséhez szükséges idő alatt történő megszerzését. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.Maga a 77/1993. Korm. rendelet sajnos nem tartalmaz ilyen mentesítési lehetőséget.A képesítési követelményeket jellemzően a munkaviszonyra vagy annak megfelelő, hasonló jogviszonyra (pl. közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) írják elő a jogszabályok. A megbízás egy polgári jogi jogviszony, amelyre a felek megbízási szerződést kötnek, melyben azonban szintén célszerű rendelkezni legalábbis arról, hogy a megbízott rendelkezik a szükséges képzettséggel.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:      

Számlakibocsátási kötelezettség belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén

Kérdés:

Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Részlet a válaszából: […] ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. Ebből következően nem minősül előlegnek az az összeg, amelyet a termék vevője, szolgáltatás igénybe vevője a teljesítés időpontját megelőzően saját elhatározásából fizet meg. Az Áfa-tv. 159. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adóalany köteles abban az esetben is számla kibocsátásáról gondoskodni, ha részére másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet. Ugyanezen bekezdés b) pontja értelmében az adóalany köteles számlát kibocsátani továbbá, ha az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet (például nem áfaalany magánszemély) 900 000 forintot elérő vagy meghaladó előleget fizet, valamint akkor is, ha az előleg összege nem éri el a 900 000 forintot, de a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá nem tartozó személy, szervezet (például a már előbb említett nem áfaalany magánszemély) számla kibocsátását kéri. A fenti rendelkezések alól ad felmentést az Áfa-tv. 159. §-ának (4) bekezdése a közösségi ügyletek bizonyos köre esetében, amikor kimondja, hogy a 89. § szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előleg fizetése esetében nem keletkezik számlakibocsátási kötelezettség. [Az 59. § (4) bekezdése értelmében a Közösségen belüli termékértékesítéshez adott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem az értékesítés, sem az ennek megfelelő Közösségen belüli beszerzés kapcsán. Ennek következményeként az adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kibocsátani, és nem kell azt az összesítő nyilatkozatban sem feltüntetni.] Az Áfa-tv. 59. §-ának (2) bekezdése szerint a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett egyben az adófizetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhezvétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladója felé). Így fordított adózás esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Abból a tényből azonban, hogy ilyen esetekben nem keletkezik adófizetési kötelezettség – figyelemmel az Áfa-tv. 159. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban előírt szabályokra is –, nem következik, hogy bármely esetben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:      

Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás teljesítési időpontja

Kérdés:

Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?

Részlet a válaszából: […] szerint a teljesítési időszak utolsó napja határozza meg [Áfa-tv. 58. § (1) bekezdés]. Ettől eltérően, ha a fizetési határidő és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja. Ha pedig a fizetési határidő az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja a fizetési határidő, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap [Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés]. Ha az ellenértéket vagy annak egy részét a teljesítés időpontját megelőzően fizetik meg, akkor alapvetően az alábbi esetek fordulhatnak elő. Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. Nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-a szerinti előlegről, ha a vendég saját elhatározásából fizet a felek által megállapított esedékességet megelőzően, ebből következően az ilyen önkéntes előrefizetés esetében a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 58. §-a alapján kell megállapítani. A fizetési határidőt az előzetes fizetés nem módosítja. Ettől eltérően alakul az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, ha az ellenértéknek a teljesítés időpontját megelőző megtérítésére a felek közötti megállapodás alapján kerül sor. Ekkor, az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabály hatálya alá tartozó ügylet esetében – ahol a teljesítési időpont az időszak végéhez kapcsolódik –, ha a felek a fizetési esedékességként az időszak utolsó napját megelőző határidőben állapodtak meg, és a teljesítés ellenértékét részben vagy egészében megfizetik a teljesítési időpontot megelőzően, akkor a részben vagy egészében megfizetett ellenérték előlegnek minősül, amelynek átvétele, jóváírása adókötelezettséget keletkeztet. Azon ügyletek esetében, ahol a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak vége előtt kibocsátott számla vagy nyugta kelte [Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés a) pont], előlegfizetésről kizárólag abban az esetben beszélhetünk, ha a számlát, illetve nyugtát az ellenérték fizetésének esedékességét – a fizetési határidőként megállapított időpontot – követően bocsátják ki, és a vendég számla hiányában is megfizeti az ellenértéket. Azon ügyletek esetében, amikor a teljesítés időpontját az ellenérték esedékessége határozza meg [Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés b) pont], ténylegesen nem merülhet fel előlegfizetés, hiszen az adott ügylet vonatkozásában bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Ha a vendég előleget fizet a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra tekintettel, akkor azzal kapcsolatban nem keletkezik turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az alábbiak alapján. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint az Eak-tv. 261. §-a alapján a turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség tárgya az Áfa-tv. 3. számú melléklet II. részének 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás (a továbbiakban: hozzájárulás-köteles szolgáltatás), azaz az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR15 56.10-ből)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:        

Helyettesítési díj

Kérdés:

Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő tartósan távol lévő (30 napon túli betegállományban lévő) köztisztviselőt helyettesít. A helyettesítési díj a Kttv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint az első naptól jár, tehát például ha február 1-jétől beteg a dolgozó, akkor a helyettesítési díj február 1-jétől megilleti azt, aki helyettesíti, vagy csak a távollét 31. napjától rendelhető el helyettesítés és állapítható meg helyettesítési díj? A helyettesítési díj mértéke a Kttv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint 25-50%-ig terjedhet, vagyis ennek értelmében 5% vagy 10% nem állapítható meg abban az esetben, ha többen helyettesítik a hiányzó dolgozót?

Részlet a válaszából: […] főszabályként akkor jár, ha a közszolgálati tisztviselő más munkakörbe tartozó feladatot lát el, és a helyettesítés nem munkaköri kötelezettsége. Kivételesen akkor is jár helyettesítési díj, ha munkakörébe tartozik a helyettesítési feladatok ellátása, azonban a helyettesítésre azért van szükség,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:      

Vagyonkezelési szerződés megszűnése

Kérdés:

Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?

Részlet a válaszából: […] önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn. A visszapótlási követelést a tulajdonosnál elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegével azonosan kell elszámolni. A 3655. Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolása könyvviteli számlán az elszámolási összeg nyilvántartása addig történik, amíg a visszapótlási követelés nem teljesül, vagy pénzforgalomba, vagy a vagyonkezelő által végzett pótlólagos felújítás, beruházás azonos értékének a beszámításával. Amennyiben a vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettségének eleget tesz, és pótlólagos felújítást, beruházást valósít meg, akkor ennek térítésmentes átvételét a 38/2013. NGM rendelet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Növekedések A) Térítés nélkül, ajándékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím előírásai szerint kell elvégezni, majd ezt követően át kell vezetni a vagyonkezelésbe adott eszközök közé (T182-183 – K 121-151), a visszapótlási követelés egyidejű, a pótlólagos felújítás, beruházás összegével azonos összegű csökkentésével (T412 – K3655). A vagyonkezelő által elvégzett pótlólagos felújítások csökkentik a visszapótlási követelést, ugyanakkor a tárgyévben végrehajtott értéknövelő felújítások esetében az üzembe helyezéstől számított terv szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén

Kérdés:

Fül-orr-gégész szakorvos dolgozik nálunk heti 4 órában úgy, hogy heti 40 órás főállása van a városi kórházban. A 664/2021. Korm. rendelet alapján decemberben megkapta a városi kórháztól a 25 éves jubileumi jutalmát, és véleménye szerint a heti 4 órás foglalkoztatása miatt itt is megilleti a jubileumi jutalom arányos része. A hivatkozott jogszabály 2. §-ának (4) bekezdése alapján ha több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszonya van, abban az esetben is csak egy alkalommal illeti meg szolgálati elismerés. A mi értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy csak egy helyen veheti fel a jubileumi jutalmát, és mivel a főállású munkahelyén azt megkapta, nekünk nincs jubileumijutalom-fizetési kötelezettségünk.

Részlet a válaszából: […] alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt. A törvény arról is rendelkezik, hogy amennyiben párhuzamosan több egészségügyi szolgálati jogviszonya van az érintettnek, akkor melyik munkáltató köteles a szolgálati elismerést kifizetni. Ebben az esetben a szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, ahol az egészségügyi szolgálati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati kisbusz értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk
– nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és a tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban az áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például esetünkben a 85–86. §-ok felsorolására?
Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetően, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Részlet a válaszából: […] az a 124. § (1) bekezdésének d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható. Az Áfa-tv. 87. §-ának a) pontja értelmében mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. paragrafus (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott. A kérdés szerint a kisbuszt tanyagondoki feladatok ellátásra használták, ami az Áfa-tv. 85 §-ának f) pontja szerinti közszolgáltató által végzett szociális szolgáltatásként adómentes, ezért vonatkozik rá az Áfa-tv. 87. § a) pontja szerinti adómentesség. A személygépkocsi-értékesítés szintén adómentes az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja szerint, mivel a beszerzést terhelő áfa nem vonható le az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint. Ha olyan eszközöket is értékesítenek, amelyeknél az előző bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, akkor a tárgyi eszköz értékesítése után áfafizetési, számlakiállítási és áfabevallási kötelezettség merül fel, függetlenül attól, hogy a beszerzést terhelte-e vagy sem előzetesen felszámított áfa, illetve, hogy levonták-e a beszerzési áfát, vagy sem. A bevétel azonban nem számít bele az alanyi adómentesség 12 millió Ft-os értékhatárába, tehát emiatt nem válnak áfaalanyokká. Abban az esetben, ha az önkormányzat építési telket értékesít, akkor azt áfásan kell számlázni. Szintén áfás az új és beépítés alatt álló ingatlan értékesítése. Újnak az az ingatlan számít, amelynek – első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy – első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
12